Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Szigeti Jenő: A házi istentisztelet puritán gyökerei
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. az ő házát Istennek templomul szentelni. Nemcsak vasár- és ünnepnapot az említett módon házi istentisztelettel töltetvén, hanem a köznapokat is, kivált téli estvén és hajnali órákat ily szent dolgokkal kell rövidíteni és épületessé tenni. Nem lehet annál a háznál áldás és üdvösség, amely Istennek nem szenteltetik." 31 A 18. századra utaló példákat lehetne szaporítani. Mindenképpen a virágzó házi istentiszteletek voltak a bázisai a régi protestáns kegyességi irodalom további virágzásának, ez teremtette meg azt az igényt, aminek hátterén Szikszai György Keresztyén tanítások és imádságok című munkája megszületett és páratlan népszerűségre jutott. A házi istentiszteletnek ez a puritán gyökerű gyakorlata a múlt században is töretlenül élt az alföldi református parasztecclésiolákban, mint ahogyan erre már korábbi tanulmányaimban is utaltam. 3 3 De ezt igazolja Molnár_Ambrusnak a Szent Asszonyok és Szent Emberek Társaságáról közzétett adatai is. 3 4 „Vasárnaponként egybe szoktak gyűlni, hol egyik, hol másik házánál, ott énekelnek, imádkoznak, és amint mondják a Szentlélek ihletéséből a Szentírást magyarázzák, olvasnak egyéb kegyességére serkentő nyomtatott könyveket is, és a menynyei Jelenéseknek a Hunyadi Ferenc úr neve alatt írásban lévő magyarázatját, valamint a Mennyből jött levelet, amelyet Isten igazgatásából íratottnak hisznek, és az ő társaságoknak számát többről többre szaporítani igyekeznek." 3 5 A házi istentiszteletek általánosan élő gyakorlatára utal Tompa Mihály életrajza kapcsán Illyés Endre is. 3 6 Tompa Mihály nagyszüleinek - mint a hithű református családok legtöbbjének - házában a hosszú téli estéket bibliaolvasással, énekelgetéssel és a szent történetek elbeszélésével töltötték. De Arany János is hasonló környezetben, a családi istentiszteletek népies biblicizmusának, a protestáns népi olvasmányoknak világában nevelkedett. „Szalontai gyermekéveiben sokat olvasgatta a Bibliát, a költészet emez ősforrását, mely később mű31 Payr Sándor: Magyarpietisták a XVIII. században. Budapest, 1898. 39. 32 Szabó Aladár: Szikszai György élete és munkássága. Debrecen, 1927.; Papp János: A „Keresztén tanítások" eddigi kiadásai. Református Egyház 1957. 187-189.; Uő: Adalékok a „Keresztyén tanítások és Imádságok" történetéhez. Egyháztörténet, 1959,1-2. 101-113. 33 Szigeti Jenő: A békési paraszt ecclesiolák válsága és a baptista gyülekezet megalakulása. In Tüskés Gábor (szerk.): Mert ezt Isten hagyta... Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Gondolat, Budapest, 1986. 444^478.; Uő: Egyházak egy világ végén. Advent Irodalmi Műhely, Budapest, 2009. 54-91. 34 Molnár Ambrus: A hajdúhadházi Szent Emberek és Szent Asszonyok Társasága. In „Mert ezt Isten hagyta..." .uo. 418^443. 35 Ujváry Zoltán:, A- mennyből jött levél" népi párhuzamai. A Debreceni Déri Múzeum Evkönyve 1962-1964. 393. Vö. 35. sz. jegyzet. 36 Pollák Miksa: Tompa Mihály és a Biblia. Budapest, 1912. 7-8.; Illyés Endre: Egyházfegyelem a magyar református egyházban. Debrecen, 1941. 145. 295
