Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. talanfai plébános úrral is megbeszélje." Az engedélyt az akkori provicarius írta alá 1970. április 22-én (12. kép). Az 1970. április 23-án kelt műleírás ismerteti az alapozás, a lábazat, a kerítésmezők, a nyílászárók adatait. A Devecseri Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának Ipari és Műszaki Csoportja 1970. május 15-én Zimits Imre és neje Nemeshany Petőfi út 143. szám alatti lakosoknak a műszaki terv (13. kép) alapján engedélyezte az utcai kerítés építését, és „Némelhy János utcai kerítésével egy építési vonalra" helyezését. A kőképet Zimits Imre ásta ki, és helyezte át jelenlegi helyére. „Férjem ásta az oszlop alját, kis unokám remélte, hogy van alatta kincs, de nem volt. Nagyon mélyre leástak, de nem találtak semmit sem" - mesélte Vera néni. A képoszlop eredetéről, történetéről a következő történeteket gyűjtöttem össze: Kosár József tudomása szerint a képoszlop állítása egy falut is érintő járványhoz kötődik. Azonban azt is hozzátette, hogy „az utolsó házat is jelölte,

3

9 Azért állították, hogy a gonosz szellemek be ne jöjjenek a faluba".'

1

0 A falu történetét ismertető kiadványban is olvashatunk egy járványról: „1831. esztendőben súlyos kolerajárvány söpört végig a környéken, ami Hány községben is nagyon sok ember halálát okozta. A járvány elmúltával a község lakói Szent Borbála napján fogadott ünnepükké választották. "

4

1 Szent Borbála tiszteletére utaló képet, emlékhelyet azonban nem találtam a faluban. Mariska néni is tett említést fogadott ünnepekről: „ Voltak a faluban fogadott ünnepek: Szent Vendel, a barmok megtartásáért, Szent Flórián a tűzveszedelemtől, Szent Borbála, a tüzérek védőszentje, de azt mért fogadták meg nem tudom. Aztán a rendes ünnepeket megtartottuk. Például az Aldozócsütörtököt. "

4

2 A faluval kapcsolatban egy másik szent neve is megjelenik. „ 1464-ben Alsóés Felsőhanyt említik, mellettük megvolt Középhany is. Felső-és Középhany nemesi falvak, Alsóhany pedig jobbágyfalu. A három falu közös temploma Szent György tiszteletére épült. Amikor az egyház körül is település keletkezett, Hany ezzel a négy falura vált, melyek megvannak 1550-ben is: ezek Nagyhany, Kishany, Szentgyörgy és Hany, azaz Középhany [...] 1769-ben pl. Hany nevezetű helység alatt Nagy -és Kishanyt értik, valamint Szentgyörgypusztát. A XIX. században már csak a Hany név ismert, ezen vezette fel a falut 39 Megjegyzem Gulyás Éva is említ egy kőképet, ami határt jelzett. Gulyás Éva: Ajászberényi kőképek. In Ujváry Zoltán (szerk.): A Jászság a magyar kultúrában. Konferencia, 1995. Szolnok, 1998. 171-182. 40 Kosár József, szül.: Nemeshany, 1939. 41 Kardos-Csarmasz: i. m. 7. 42 Németh Istvánná, szül.: Sárfi Mária, Nemeshany, 1924. 25