Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Kovács Bálint: Vallásos társulatok az erdélyi örmény közösségekben a 18-20. században
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Gyergyószentmiklósi plébániai társaságok1. Cong. Sanctiss. Trinitatis(1729) [Szentháromság Társulat, Legényegylet]; 2. Cong. B.M.V. in Caelos assumpta (1744) [Nagyboldogasszony Társulat]; 3. Cong. S. Stephani Protomartyris (1727) [Szent István első vértanúról elnevezett társulat]; 4. Cong. Passionis D. N. Jesu Christi (1727) [Jézus Urunk Szenvedésének Társulata]. Csíkszépvízi plébániai társaságok:' 2 1. Confraternitas SS. Trinitatis (1730) [Szentháromság Társulat]; 2. Confraternitas Passionis Domini (1746) [Az Úr Szenvedésének Társulata]. Ha alaposabban megnézzük, akkor ezeknek nagy része 1729-ben alakult. Ekkor járt ugyanis Erdélyben a fent már említett Stefano Stefanowicz Roska Stanislawow-ból, vagyis a galíciai örmények egyik kolóniájából mint apostoli misszionárius. Erdélyi útjának több maradandó eredménye is volt, egyik ezek közül a vallásos társulatok alapítása. Roska 1670-ben Kamyanec-Podilskiy városában született, örmény gregoriánus pap fiaként. Az ifjú azonban katolizált az erdélyi örmény katolikus püspöknél, Oxendio Virzirescónál, majd Roska Kamyanec-Podilskiy-ban, illetve Lembergben járt iskolába, később Rómában a Collegio Urbano-ban folytatott tanulmányokat. 1701-ben teológiai doktorátust szerzett, majd kinevezték apostoli misszionáriusnak Lengyelországba. 1 3 Roska az örmény nyelv és kultúra ismerője volt, emellett olaszul, bolgárul, lengyelül, illetve az akkori moldvai románok nyelvén is beszélt. Tudományos munkákat is írt, így örmény nyelvtant, bevezetést Arisztotelész filozófiájához, erkölcsteológiát. Elete végén kezdte megírni egyháztörténetét, azonban ez csak jóval később, 200 évvel múlva lett kiadva a bécsi mechitaristáknál. 1 4 Ebben bemutatja a közép-európai örmény diaszpórákat is. 1704 és 1739 között gazdag levelezést folytatott a a bécsi nunciussal, a római Propaganda Fide bíborosaival, az ecsmiadzini örmény katholikosszal. Másik értékes műve az örmény nyelv kincsestára, a „Baragirk' Staphanian", amely gyakorlatilag örmény szótár, enciklopédia. Roska ennek összeállítását 1731-ben fejezte be, két kötete mintegy 1279 oldalnyi örmény szót tartalmaz. Minden oldalon két oszlopba rendezve, oldalanként 64-66 sorban. Az első kötet örmény-latin, míg a második kötet latin-örmény szójegyzék. 1 5 Roska szótára 11 GYÉFL Canonica Visitatio, Gyergyószentmiklós vizitációja, 1768. 12 GYÉFL, Canonica Visitatio, Csíkszépvíz visitatiója. 13 Vö. Nagy Kornél: Stefano Stefanowicz Roszka koadjutori kinevezése. In. Őze Sándor-Kovács Bálint (szerk.): Örmény diaszpóra Kárpát-medencében. Piliscsaba. 2006. S. 39—46. 14 Rödk'ay, Step'anosi S.: Jamanakargrowt'iwn kam tarekank' ekeűec'akank' Közreadta: Oskean, Hamazasp Wien, 1964. 15 Barseújan, Bella: Lehahayowt'yan mdakowt'ayin kyank'f ev grakanowt'yowim XIV-XIX darerowm. Erevan, 1992. 310. 224
