Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. li faluban, Bakonypölöskén (5. kép) is kápolnának nevezik az útszélén álló emléket. Ennek a kápolnának a történetét így mesélték el nekem: „Ennek a története a családunkhoz kötődik. Nagyanyám szüleivel, dédsziilőkkel történi meg. Dédnagymama, Lichauer Mátyásné lába nagyon fájt, azt hiszem sebes is volt. Javasolták neki, hogy menjen el Szentkutra. Ez a kút a falun kívül van Pápa felé. Egy bejárat vezet az erdőbe és egy vadászház mellett van. Ma a tanösvény ott megy végig. Nem hitt igazán benne ezért előtte megfogadta, ha meggyógyul a lába, akkor emeltet egy kápolnát. Salamoni kúthoz (Pápasalamon) elmentek, belelógatták a lábukat, azzal mosták és meggyógyult. A kútnál volt egy fa azon egy doboz és abban volt egy Mária-szobor, vagy -kép. Mindjárt a forrás mellett. Búcsújáró hely volt. Szülőkkel Mária napkor, augusztus 15-én szoktunk odazarándokolni. Odajártak a salamoniak, a bakonypölöskeiek és mások is. Az erdőn keresztül mentünk, amikor odaértünk imádkoztunk és énekeltünk. Hálából építtették dédszüleink a kápolnát a házuk elé. Ma nem az a szentkép van benne, ami eredetileg volt, ugyanis az tönkrement. Anyunak a testvére kint él Kanadába, ők vitték és restauráltatták a képet, vagy újrafesttették. Mi kápolnának hívtuk, meg az öregek is így hívták. Mindszentekkor szoktunk kitenni gyertyát, ma már nem. Míg a mama [Lichauer Erzsébet] élt [1976-ban halt meg] Urnapi körmenetkor szoktak idáig eljönni. "

n Káptalanfán a szomszédos faluban is találkozunk a kápolna elnevezéssel: „ 1886-ban Magyarok Nagyasszonya kiskápolna készült a Fiató mellé, amelyet Bódis Pál építtetett elhunyt lánya emlékére."" A terminológiai problémára már Liszka József is felhívja a figyelmet.

14 „Liszka Józsefnek a Kárpát-medence különböző magyarlakta területeiről öszszegyüjtött néprajzi példái szintén arról tanúskodnak, hogy a „kép" tág jelentéshatárok között mozog, és egyaránt jelölhet keresztet, képoszlopot, sőt kápolnát is" - írja Székely Zoltán tanulmányában.

1

5 Liszka József csoportosítása szerint az általam vizsgált szakrális kisemlék a „szoborfülkés képoszlop" típusba tartozik. Perger Gyula állítását gyűjtésem is megerősíti: „A Bildstock típusú, azonos formai jegyeket mutató szakrális építmények megfelelő magyar elnevezése nemcsak a szakirodalomban változó, hanem az egyes községekben a képoszlopokra utaló, földrajzi tulajdonnévként használt nevek is változatosak. Légii Adatközlők: Németh Istvánné, szül.: Hidi Mária, Bakonypölöske, 1952., Katona Imréné, szül.: Hidi Erzsébet, Bakonypölöske, 1954.; Takács Pálné, szül.: Bakonypölöske, 1941. 13 Kardos-Csarmasz: i. m. 49. 14 Liszka József: Állíttatott keresztinyi buzgóságbúi. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely, 2000. 19-31., valamint 28-29. 15 Székely Zoltán: Középkori képoszlopok Győrött. Győri Tanulmányok., 2006/28. 29-35., 32. 20