Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. gyakoribb megnevezése a kőkép, de ismert a - többnyire jelzővel összekapcsolt - kereszt, oszlop, szobor, kép név is.Idősebb adatközlőm, Mariska néni „kükép"-nek," a fiatalabbik, Vera néni, „szobornak"" nevezte az építményt. A továbbiakban én a kőkép kifejezést használom.

1

9 Az általam vizsgált kőkép Zimits Imre és felesége tulajdonát képező kerítés része. „Azon a telken volt, amit megvettünk. A telken nem volt ház, termőföld volt. Akiktől megvettük Devecserbe költöztek, Orbán Jani bácsiék, Matild néniék " (6. kép). Mariska néni így emlékszik vissza a kőképre: „Gyerekkoromban már megvolt kükép. Miúta az eszemet tudom az ott volt. Arra hajtottuk, mint gyerekek a libákat legeltetni, őrizni mondtuk: »Majd küképnél megvárlak« — ilyen beszéd vót köztünk. Csak kűképnek hívtuk. Mind a két oldalán volt kép, a belsőn és a külsőn is. Vót Szent család, vót Jézus szíve, vót Száz Mária szíve. Arra is emlékszem, hogy Jézus vitte a nyaka körött a bárányt. Mikor tönkrementek benne a képek mindig akkor cserélte valaki. Zimits Déneséké volt az a föld, a belső fele meg Kovács Gergőéké. Ott nem volt ház, csak szántóföld, ott volt a falu vége. "

2

0 Jelenleg a kőkép két és fél méter magas, kerítésbe beépített négyzetes hasáb alakú építmény. Alja faragott kőből készült, teteje téglából épített. A kőképet cserép sátortető fedi. Két képet tartalmazó kis fülkével van ellátva, tetején vaskereszt. Ahol téren vagy útkereszteződésben állt a kőkép, ott mindegyik oldalon voltak képek. Perger Gyula szerint az állítás helye a meghatározója a formai változatosságnak. „ Még ma is jól megfigyelhető, hogy az egykori országutak mentén épített monumentumoknak csak az útra néző - legfeljebb ettől jobbra és balra - oldalán van képek (vagy szobor) számára kiképzett hely. "

2

I A szakmai találkozások fontosságát igazolja az a tény is, hogy MiklósiSikes Csaba műemlékvédelmi szakmérnök, művészettörténész a balatonfüredi konferencián ajándékozott meg egy újabb információval a nemeshanyi kőképpel kapcsolatban. Az Épített és természeti örökség értékleltára a Marcal-forrásvidékén című kutatási programban szerepel az általam kutatott kőkép. Olvashatunk itt Nemeshany történetéről, régészetéről, jeles személyiségeiről.

2

2 Láthatunk a faluról készült térképeket és egy 2002-es légi felvételt is. Az Egyházi térplasztikák 7. tételében szerepel az általam vizsgált kőkép: 16 Perger: i. m. 358. 17 Németh Istvánné, szül.: Sárfi Mária, Nemeshany, 1924. 18 Zimits Imréné, szül.: Somogyi Vera, Nemeshany, 1940. 19 Vö. Perger: i. m. Kőkípnek, küképnek nevezik a Rába mentén. 20 Németh Istvánné, szül.: Sárfi Mária, Nemeshany, 1924. 21 Perger: i. m. 377. 22 Marton Imre plébánosról és Sebesyné Tóth Mária iparművészről. 21