Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Miklósi-Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A román és a gótika évszázadai 1540-ig

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. a három egyházi központ volt az, amelyek köré a későbbi Kalotaszeg településhálózata kiépült. A kolozsmonostori apátság jelenlétét a kutatás - joggal - elsősorban Kolozsvár településtörténetének korai szakaszához köti, jelentősége ugyanakkor a város környékén fekvő azon falvak (Bács, Kajántó, Méra, Bogártelke stb.) kialakulásában is kimutatható, amelyek Kalotaszeg vidékéhez köthetők. Alapításuk időpontja és annak körülményei tekintetében még sok a bizonytalanság, azt azonban hiteles adatok igazolják, hogy ezek az egyházi központok már a tatárjárás előtt saját falaik között működtek. IX. Gergely pápa 1238-as okleveléből ismerjük, hogy Nagyalmáson, Kán nembeli László comes - a monostos kegyura - elűzte az alapító bencéseket, s helyükbe előbb a premontreieket, majd saját káplánját telepítette. A falu református templomában őrzik azt a 18. században sírkőnek átalakított szalagfonatos kőpárkányt, amely felfogásban és kivitelben tökéletesen megegyezik a bencések által alapított pécsi bazilika altemplomában fennmaradt 11. századi sírfedő díszítésével.

4 A monostort a tatárok feldúlták, épületét lerombolták, s 1249-ben IV. Béla - a tatárjárás alatt és után tett szolgálataiért - Pál országbírónak adta, aki köveiből felépítette a falu felett romjaiban ma is látható ún. Dezső várát. Az egykori monostor köveinek vándorlása még évszázadokon át folytatódott.

5 Miután a vár és az uradalom 1594-ben, Báthori Zsigmond jóvoltából, részben a Csákyak birtokábanjutott, az általuk emelt, s 1805-ig folyamatosan bővített nagyalmási udvarházuk építőanyaga jórészt a vár omladozó falaiból származott. Minden bizonnyal, a sorsára hagyott s végnapjait élő udvarház falai az egykori Benedek-rendi monostor emlékét (is) őrzik. Egy 1241-ből származó feljegyzés szerint, tatárok dúlták fel Kalotaszeg talán - legrégibb, ma is álló egyházi műemlékét, a (magyar)gyerőmonostori Benedek-rendi templom és kolostor épületét. 1275-ben az egyházi épületek felújítására „Keminius filius de Mikola" a Szamoson levő malmát és két halastavát adományozta az egyháznak. A kolostor épülete annyira megrongálódhatott, hogy használatával végleg felhagytak, a korabeli iratok ugyanis a későbbiekben többé már nem említik. Vätäjianu ennek a donációnak tulajdonítja a templom toronnyal történt bővítését. (Román kori szentélyét - mint látni fogjuk - 1442-ben Kabos Tamás lebontatta, s csúcsíves stílusban újat építtetett.) A király által Erdélybe telepített bencések kolozsmonostori apátságát elő4 Kabay Béla: Utunk, 1972. II. 4. 5 Kiss Gábor: Erdélyi várak, kastélyok. Budapest, 1990. 408^111. 192