Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Miklósi-Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A román és a gótika évszázadai 1540-ig

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. szőr III. Honorius pápa 1222-ből való oklevele említi. Alapítói I. Béla és/ vagy Szent László voltak. A régészeti kutatások a mai templom mellett, még két korszakból származó építmény alapfalait tárták fel. Legkorábbi a 12. században emelt háromhajós bazilika, amelynek pusztulása után egy 13. században emelt, kváderkővekkel burkolt körtemplom került napvilágra. (A ma is álló szentély a 14. század első felében, feltehetően még I. Károly uralkodása alatt épült.) írásos és tárgyi emlékeink igazolják, hogy a 13. század folyamán jobbára már befejeződött a vidék településhálózatának kialakulása. írásos emlékeinkben 49 falu neve szerepel, igaz közülük 13 a következő évszázadok folyamán elnéptelenedett.

6 A tatárjárás előtt/után megindult egyházi építkezésekről már számos tárgyi és írásos emlékek bizonyítanak. Bár az építkezések az építtető szempontjából differenciálódnak, közös bennük az, hogy ezeknek a műhelyeknek eszmei példaképei, a már említett három bencés alapítású egyház központjai voltak. Egy 1794-ből való leírás szerint, a jegenyei templom tornyában egy 1252-ben öntött harang függött. Kora középkori eredetű - mára már eltűnt - harangot említenek még Bogártelkén, Mákóban és Sztánán. Kalotán, 1262-66 között, egy peres ügyben „Clement fia Miklós Kalata-i pap" neve szerepel, Eszterházy János szerint 1280-ban kelt oklevél Szamosfalván már említi az egyház épületét. 1285-ben Magyarfenesen Szent László tiszteletére emelt templomról írnak. A váradi püspökség 1291 —94-es dézsmajegyzékében Bábun, Buken, Derecke, Furnos, Rezuge, Wolku, Zenteluk stb., településnevek szerepelnek, tehát ezekben a falvakban ekkor egyházi vezetés alatt álló katolikus közösségek éltek. A királyi birtok területén fekvő falvak közül Bánffyhunyadon, Ketesden és Sárvásáron folytak munkálatok. Az erdélyi püspök birtokain (Vistán, Gyaluban, Türén, a kolozsmonostori apátsághoz tartozó Kajántón, Jegenyén, Egeresen, Bácsban) bizonyítható6 Alsójára (1276), Antelke (1263), Bábony (1291), Bogártelke (1299), Bökény (1291), Bönye (1263), Csinkó (1276), Derite (1214), Egeres (1263), Eperjes (1263), Faraas (1262), Füldek (1249), Gyalu (1060-63), Gyerövásárhely (1288), Hem (1235), Hontelke (1263), Inaktelke (1270), Jegenye (1263), Kajántó (1227), Kalota (1213), Kalotabökény (1250 k.), Kisbács (1263), Kolozsmonostor (1061-63), Kőrösfó (1276), Középlak (1219), Magyar-bikal (1249), Magyarfenes (1196-1204), Magyargyerömonostor (1241), Magyarkiskapus (1219), Magyarlóna (1298), Magyarnádas (1263), Magyarszentpál (1295), Magyarvalkó (1213), Mákó (1299), Máriatelke (1263), Méra (1299), Nagyalmás (1235), Nagykapus (1219), Saság (1263), Szamártelek (MÜS), Szászfenes (1297), Szent-benedek (1263), Szentiván (1263), Szentmihálytelke (1283), Szilvástelek (1263), Sztána (1288), Szucság (1297), Tiburctelke (1285), Vista (1229). (A dőlt betűkkel írt falunevek, az elpusztult településeket jelzik.) 193