Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Minden családnak van védőszentje, s a védőszent napja szélesebb körű közösségi ünnepet jelent. Krsno íme vagy védőszent néven ismertek ezek a családi ünnepek. Hogy pontosan hogyan is jöhetett létre a védőszent ünnepe, arról különböző feltevések vannak. Az egyik szerint a kereszténység felvétele előtt a szerbek is többistenimádók voltak, vagyis minden ház, minden család saját, házi Istenéhez fohászkodott. A Szent Pravoszláv Egyház Szent Száva eszméire alapozva nagy jelentőséget tulajdonított ennek a hagyománynak és magáévá tette, azaz a házi isteneket a keresztény egyház védőszentjeire váltotta fel, és valójában így alakult ki egy-egy család védőszentjének ünnepe. Más elmélet viszont arról szól, miszerint egy család „slavája" valójában annak a szentnek az ünnepe, amikor a család távoli őse megkeresztelkedett, és felvette az illető szent nevét, és leszármazottainak örökül hagyta megtérése napjának megünneplését. Vagyis, ezen elmélet szerint nincs köze a pogánysághoz.

3 A kishegyesi cigányoknak (s mind kiderült, más területeken is) egy közös slavájuk, azaz védőszentjük van, s ennek megünneplése október 27., Sveta Petka napja (ejtsd: Szvétá Pétká). A szerbség körében úgy is tartják, hogy ciganska slava, cigány megemlékezés. Hogyan is jött létre ez az ünnep a kishegyesi romáknál, amikor ez családi hagyományként van jelen a Szerb Pravoszláv Egyházban, s ők úgy ünneplik, mint a falubéliek a templombúcsút Szent Anna napján? Hiába keressük a választ, senki sem tudja, hogy a roma családoknak mikor lett a védőszentje, nem kapunk választ. „Az őseink is ezt tartották, amikó ők megöregedtek, átadták minekünk. Hogyha mink megöregszönk, átadjuk a mi családunknak, hogy ne veszszünk ki ebbű. Ahogy megfogadták a mi őseink, úgy fogadtuk meg mink is. Ez egy olyan, amit tovább köll örökíteni. Majd a Danicáék öröklik, aztán az ö gyerekei, meg aztán annak a gyerekei." (Adatközlő: Jovanovic Gusztáv.) Mint említettem, a pravoszláv családoknak saját védőszentjük van. Ez apáról fiúra száll, férfiágon öröklődik. Mivel az ünnep a háznak az ünnepe, az odaköltöző az ott honos védőszent ünnepét tartja meg, teszi magáévá. Roma közösségeknél egy védőszent létezik, eltérően más szerb szokásoktól. Igazából a slava sohasem a nagyközösség ünnepe, tehát nem minden pravoszláv ugyanazon napon ünnepli védőszentje napját. A slava a társadalom legkisebb sejtjének az ünnepe (kibővített családi ünnep), így minden pravoszláv családnak kötelessége megünnepelni saját védőszentjének ünnepét. Ezzel ellentétben a kishegyesi romáknak egyetlen védőszentjük van, Sveta Petka. 3 Forrás: http://csillagszemuek.hu/Szent Petka 177