Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Ki volt Sveta Petka? Keresztény szent nő, akinek párhuzama a magyar szentek körében nem található. Talán ő az egyedüli szent, akinek nincs meg a megfelelő párhuzama a magyar keresztény szentek körében. A szerb származású szent nagy tiszteletnek örvend nem csak saját nemzete körében, hanem minden pravoszláv vallású népnél is. A 11. század első felében élt. Epivatban született, a Márvány-tenger partján. Szülei ómódú istenhívők, akik keresztény szellemben nevelték Petkát. Még kisgyermekkorában hallotta az Isten angyalának hívását: „Aki velem akar jönni, döntse el magában, vigye a saját keresztjét és jöjjön velem." Ő teljes szívvel az Úrnak akar szolgálni, és szülei halála után teljesen alárendeli életét az Úrnak. Szülei gazdag vagyonát szétosztja a szegények között. Konstantinápolyba megy, a Szent Szófia-templomban beáll a böjtölő női rendbe, hogy szolgálja az ő Urát. Egy idő múlva elhagyja a templomot, és a Jordán-sivatagba megy böjtölő remetének. Idősebb korában megjelenik neki az Isten angyala és kéri, menjen vissza Epivatba, mert hamarosan be fog költözni az Isten országába. Petka meghallgatja az égből jövő hangot, és visszatér szülőhelyére. Hátra maradt életét imával és böjtöléssel tölti. Amikor meghal, idegennek tekintik, és a temetőn kívül temetik el, a kor szokása szerint. Később kinyitják a sírt, és csodák csodájára, a szent teteme egészben van. Csodák történnek a test fölött, a betegek meggyógyulnak. Földi maradványait 1396-ban Belgrádba hozzák, a Kalimegdánon templomot emelnek tiszteletére, emlékére. Majd földi maradványait 1641-ben - amikor a török elfoglalja Belgrádot - Jasiba viszik (Románia-Moldávia), ahol ma is nyugszik. A magyar nyelvben nincs megfelelője. A köznyelv még Paraskevának is nevezi. Sveta Petka a női munkák védelmezőjének ünnepe. Ünnepe október 27. A kishegyesi cigányok erre a napra a katolikus papot is meghívják otthonaikba. „Ezen a napon haza gyün az egész család, meggyújtjuk a gyertyát, imádkozunk egyet cigányul, szerbül, magyarul, ahogy gyün. Hogy értse mindenki. Ha valaki nem tud magyarul vagy cigányul, akkó elmondjuk szerbül. Mindig mind a három nyelven beszélünk" - közli a családfő. -„Nekem mindig a bukszámban van a Sveta Petka. Higgye el, egyszer utaztam Mitrovicára, akkó vót az a szerencsétlenség, írták az újságok is. Aki vót a buszban, majdnem mindenki megsérült, csak nekem éppen a nadrágom repedt el. Az anyukám is a Sveta Petkában hitt. Mindig nála vót a fényképe" - meséli teljes átéléssel Gusztáv.

4 „A Sveta Petka engem majd megsegít, és lesz másik. Én mindig bíztam benne, amerre megyek mindig velem, mindig segít. - A Fiam Baranyában él, oda nő4 Gusztáv édesanyja katolikus magyar asszony volt, de minden jel szerint hozzáalakult a férje vallásgyakorlási szokásaihoz. 178