Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Ki volt Sveta Petka? Keresztény szent nő, akinek párhuzama a magyar szentek körében nem talál­ható. Talán ő az egyedüli szent, akinek nincs meg a megfelelő párhuzama a ma­gyar keresztény szentek körében. A szerb származású szent nagy tiszteletnek örvend nem csak saját nemzete körében, hanem minden pravoszláv vallású nép­nél is. A 11. század első felében élt. Epivatban született, a Márvány-tenger part­ján. Szülei ómódú istenhívők, akik keresztény szellemben nevelték Petkát. Még kisgyermekkorában hallotta az Isten angyalának hívását: „Aki velem akar jön­ni, döntse el magában, vigye a saját keresztjét és jöjjön velem." Ő teljes szívvel az Úrnak akar szolgálni, és szülei halála után teljesen alárendeli életét az Úr­nak. Szülei gazdag vagyonát szétosztja a szegények között. Konstantinápolyba megy, a Szent Szófia-templomban beáll a böjtölő női rendbe, hogy szolgálja az ő Urát. Egy idő múlva elhagyja a templomot, és a Jordán-sivatagba megy böjtö­lő remetének. Idősebb korában megjelenik neki az Isten angyala és kéri, menjen vissza Epivatba, mert hamarosan be fog költözni az Isten országába. Petka meg­hallgatja az égből jövő hangot, és visszatér szülőhelyére. Hátra maradt életét imával és böjtöléssel tölti. Amikor meghal, idegennek tekintik, és a temetőn kí­vül temetik el, a kor szokása szerint. Később kinyitják a sírt, és csodák csodájá­ra, a szent teteme egészben van. Csodák történnek a test fölött, a betegek meg­gyógyulnak. Földi maradványait 1396-ban Belgrádba hozzák, a Kalimegdánon templomot emelnek tiszteletére, emlékére. Majd földi maradványait 1641-ben - amikor a török elfoglalja Belgrádot - Jasiba viszik (Románia-Moldávia), ahol ma is nyugszik. A magyar nyelvben nincs megfelelője. A köznyelv még Paraskevának is ne­vezi. Sveta Petka a női munkák védelmezőjének ünnepe. Ünnepe október 27. A kishegyesi cigányok erre a napra a katolikus papot is meghívják otthonaikba. „Ezen a napon haza gyün az egész család, meggyújtjuk a gyertyát, imádkozunk egyet cigányul, szerbül, magyarul, ahogy gyün. Hogy értse mindenki. Ha va­laki nem tud magyarul vagy cigányul, akkó elmondjuk szerbül. Mindig mind a három nyelven beszélünk" - közli a családfő. -„Nekem mindig a bukszámban van a Sveta Petka. Higgye el, egyszer utaztam Mitrovicára, akkó vót az a sze­rencsétlenség, írták az újságok is. Aki vót a buszban, majdnem mindenki megsé­rült, csak nekem éppen a nadrágom repedt el. Az anyukám is a Sveta Petkában hitt. Mindig nála vót a fényképe" - meséli teljes átéléssel Gusztáv. 4 „A Sveta Petka engem majd megsegít, és lesz másik. Én mindig bíztam benne, amerre megyek mindig velem, mindig segít. - A Fiam Baranyában él, oda nő­4 Gusztáv édesanyja katolikus magyar asszony volt, de minden jel szerint hozzáalakult a férje val­lásgyakorlási szokásaihoz. 178

Next

/
Thumbnails
Contents