Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. nálatos. Azokra is mondják, akik egyáltalán nem tartoznak a roma nemzetséghez, de életkörülményeik sok putriban lakó roma családéval megegyeznek. Ilyen esetben a cigányságra vonatkozóan sztereotípiáról van szó, míg a magyarság esetében haszontalanságot, semmirekellő egyént, tékozló családot értelmeznek. Ezzel azt szeretném kihangsúlyozni, hogy a cigány kifejezés nem fedi a sztereotípiát, mert kutatásom során sok rendes cigány családban megfordultam, s a tapasztalatom mást mondat velem. Láthatjuk, hogy közöttük is különböző a munkához való viszonyulás. A javak megszerzéséhez való viszonyuk révén különböznek egymástól, de társadalmuk sohasem éri el az osztályjelleget. A közösségek rokoni alapon szerveződnek, általában a nagyszülők köré (egyenes ági) tartozók képeznek egy családot. Nagy ünnepkor a család mindig együtt van. Vallásuk E rövid ismeretterjesztő után konkretizálom, mégis mi volt az, ami elindított vallási életük vizsgálatára. Az utóbbi időben feltűnt, hogy a hozzám közel eső egyik utcában szombatonként sok roma gyereket látok, olykor-olykor felnőttekkel is találkozom. Mint megtudtam, a belgrádi székhelyű pünkösdisták evangéliumi gyülekezete megvásárolt egy házat arra a célra, hogy a roma közösség Istenbe vetett hitét erősítse. Én jó néhány szombat délutánt töltöttem velük a gyülekezetben azon kívül, hogy lejártam a putriba is. Vallásuk sokban különbözik a helybéli katolikusokétól. Keresztényeknek vallják magukat, ami az ő esetükben magában foglalja a pravoszláv és a katolikus hitet, de a helyi protestáns pünkösdi mozgalomnak is tagjai, illetve pünkösdistákhoz tartozónak is tekintik magukat. Kereszténységüket nem tagolják, hasonlóan, mint az egy nemzethez való tartozást sem, ezt sem tartják fontosnak. Alkalomtól, helyzettől függően hol a pravoszláv, hol a katolikus és részben a református vallást követik. A vallásukra jellemző definíció már az első találkozásunkkor elhangzott: „Nekem a vallás az Istenem",

2 ami annyit jelentett, hogy Isten jelenti számára a vallást és nem az egyház szervezetei. A szerbek egyik legősibb és legszentebb hagyománya a „slava" (ejtsd: szlává, jelentése: dicsőség). Azt hiszem, ezt a családi ünnepet hálátlan dolog lenne öszszehasonlítani bármely más egyházi vonatkozású ünneppel. Intenzitásában semmiképpen, hiszen a slava a szerbség körében családi ünnep, míg a karácsony vagy a húsvét általános érvényű, mindenkire vonatkozik. 2 Adatközlő: Jovanovic Dragan (szül. 1977). 176