Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. SZŐKE ANNA Napjaink vallási jelenségei a kishegyesi romáknál A 2002-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában 108 193 a roma lakosság száma, ez 1,44%, ebből 29 057 a Vajdaságban, ami 1,43%-ot tesz ki. Az arány egyforma, csak a megosztást nem tudjuk, hol milyen népsűrűségben vannak jelen. Ezek a hivatalos adatok. Hogy valójában hány cigány él Szerbiában, vagy a Vajdaságban arról csak becsült adataink vannak. Óriási ugyanis a különbség a hivatalos és a becsült adatok között. Különböző felmérések adatai alapján a számuk 300 ezertől 500-600 ezerig is lehet. Ugyancsak a hozzávetőleges számítások szerint a Vajdaságban százezernél is többen vannak.

1 Kishegyes településen a 2002-es népszámlálás alkalmával 94-en vallották magukat roma nemzetiségűnek. Számuk ettől sokkal nagyobb, amit ők nem is titkolnak, csupán nem tartják fontosnak e nemzethez való besorolásukat. Mintegy kettőszázötvenen vannak. Az összeírást kérésre ők maguk végezték el. Vajdaság nagyobb városait leszámítva Kishegyesen van a legnagyobb roma telep. Életmódjuk Általánosságban: zárt közösséget alkotnak. Többségük a legszélsőségesebb szegénységben tengeti életét. Ezt megtapasztalva megkísérlem életmódjukat valamiféle társadalmi kategóriába elhelyezni. Max Weber a társadalmi osztályt olyan individuumok csoportjának nevezi, akiknek az „osztályhelyzete" ugyanaz. Akiknek a létfeltételei, műveltségi javai nagyjából azonosak, azaz a javak és a munka piacán jellemzően hasonló eséllyel rendelkeznek. A társadalmi osztályok státuscsoportként jelennek meg. Olyan embercsoportként vannak jelen, amely társadalmi pozíciója, szimbolikus szférából fakadó javai alapján foglal el meghatározott helyet a társadalmi hierarchiában. Lakáskörülményeik a roma társadalmon belül különbözőek. Tehát nem általánosíthatok, mert ők egymás között is tagolódnak. A faluban azt mondják - némi leegyszerűsítéssel - hogy vannak jobb módú cigányok és a cigányok. A nincstelenségtől szenvedő „osztályt" egyszerűen csak cigánynak nevezik. A cigány szó pejoratív értelemben jelzőként is hasz1 Stanyó Tóth Gizella: Átalakuló romaszokások. Magyar Szó, 2009. szept. 19. 175