Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. rendje a dolgoknak, hogy szentelés előtt nem szabad bevinni a házba, mert akkor „ nem tojnak a tyúkok ", vagy „ eltojnak a tyúkok ", valamint azért, hogy „jól kőccsenek a kotlák". Szentelés után már benn van a helye a házban, mégpedig igen megbecsült részen, a kép után, vagyis a szentkép mögött. Ügyelni kell rá, hogy a szentelt pimpó ,,ne essen a földre, ne tapodóggyék". Vi rág vasárnapon valamennyi misén szentelnek pimpó t. Régebben ilyenkor megkerülték a templomot, a papok ezt egyre több helyen elhagyják, ami az idősebb hívek nemtetszését váltja ki. Acélfalváról, Bogdánfalváról, Buteából, Dzsidafalváról, Frumószából, Jugánból, Kickófalváról, Magyarfaluból, Pusztinából, Szabófalváról és Vizanteából ismeretes, hogy a pimpó szentelésekor még a közelmúltban is megkerülték a templomot. A helyek sokfélesége mutatja, hogy a szokás korábban általános lehetett, fennmaradása főként a helybéli pap hagyományellenességétől függ. Maga a szentelés vagy a templom előtt, a szabadban történik (pl. Pusztina, Szerbek, Szoloncka), vagy benn a templomban úgy, hogy a hívek középen állnak két sorban (pl. Diószén).

3 A virágvasárnapon megszentelt pimpó sok mindenre használatos, elsősorban bajelhárításra szolgáló szentelmény. Felhasználásának egyik területe a nagyidő, a vihar eltérítése. Mikor,,nagyidő, csattanás, miféle közeledik, görget, jegel, reatesszük a tűzre a szobában a szentelt burjányokat, hogy ne jőjön a jég" - mondják Pusztinában. Alkalmazásának másik területe a gyógyítás. Megijedt, fülfájós gyermeket, de olykor felnőttet is, ezzel füstölnek meg. Közvetlenül a szentelés után, a templomban is „le kell nyelni" a szentelt pimpóból három szemet gelka (torokgyík, diftéria) ellen, hogy „ne sérjék [fájjon] a nyakad [torkod]". Frumószában, mikor sütöttek valamit, egy ág szentelt pimpót tettek a kemencébe. Allatok gyógyítására is használják: Diószénben, Dzsidafalván, Lészpeden,

4 és bizonyára máshol is, szentelt pimpóval füstölik a tehén tőgyét ellés után, hogy a tejét el ne vegyék, vagy meg ne rontsák. Bogdánfalván a virágvasárnapi miséről hazatérve megveregetik állataikat a szentelt pimpóval, hogy a betegségtől megvédjék őket.

5 Klézsén szentelt pimpó füstjével, párájával csalogatják ki a mezőn elalvó gyermekből a száján át bebújt kígyót,

6 Diószénben a holdkórost füstölik szentelt virágokkal, hogy elaludjék.

7 A következő esz3 A virágvasárnapi szokásokról bővebben lásd Halász Péter: A moldvai magyarok tavaszi ünnepköre. Kriza János Társaság Evkönyve 8. Kolozsvár, 2000. 233-275. 4 Bosnyák Sándor: A moldvai magyarok hitvilága. Folklór archívum 12. Szerk.: Hoppál Mihály. Budapest, 1980. 120. 5 Fazakas M. Izabella: Az egyházi év ünnepei Bogdánfalvában. Kriza János Néprajzi Társaság Evkönyve 5. Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról. Kolozsvár, 1997. 332. 6 Bosnyák: i. m. 170. 7 Bosnyák: i. m. 164. 172