Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. semmi mást nem tettek, mert hitük szerint úgy konkolyos lenne a búza.

3 Néhány családban viszont, például Budakalászon, kötöttek bele piros muskátlit vagy fehér szentpétervirágot (2. kép) a rigómezei csatában elesettek emlékére.

4 A szerb családok - a hagyomány szerint betelepedésük óta folytonosan - ma is minden évben kötik a koszorút. Az idős asszonyok feladata, legfeljebb a növény szedését vállalja más. Sokszor a fiatalok számára is kötnek, de egy portára már csak egy készül, mivel nincs gazdasági udvar. Miután cseréptetős házak épültek, a koszorút a bejárati ajtó fölött helyezték el. Ma is a lakóház udvarra néző ajtaja fölött van a helye. Az idősek körében él még bajelhárító szerepe: megvédi a házat a viharkároktól. Egy-két évtizede fordul elő, hogy koszorút visznek ki a temetőbe is, közeli halottjuk sírjára. Mégis azt mondhatjuk, hogy a Szent Iván-napi koszorú elsősorban identitásjelző szerepű, a szerb etnikumhoz tartozás jelképe. Látható még a köztereken álló ún. szerb kereszteken, a templomok kapuján, közösségi házon is. Ez a koszorú (venac) újabb változatú, (venae), a réginél kisebb, tömöttebb, de ma is csak a sárga ivánvirágból van. Legfeljebb egy-egy középületre készítenek olyat, hogy a sárga koszorú közepében bukszus vagy kerti virág van. Kevésbé ismert, hogy a Buda környéki szerbek pünkösdkor is kötnek koszorút. Mind a magyarországi görögkatolikus,

5 mind az ortodox templomokban jellemző volt e napon a zöld ágakkal való díszítés és a fűvel való felszórás. Az ünnep előtt a templomgondnok füvet kaszált olyan helyen, ahol hagyták magasra nőni. Pünkösd reggelén felszórta vele a templomot. A fűre újabban rózsaszirmot is hintenek. A liturgia alatt háromszor letérdelnek. S amíg a pap térdelve imádkozik, a hívek - nők és férfiak is - 5-10 centiméteres apró koszorúkat kötnek a földről felvett fűszálakból, szirmokból. Annyit, ahányat az imák ideje alatt el tudnak készíteni. Technikája igen egyszerű, a csomóba fogott füvet hosszabb szálakkal tekerik át (3. kép). A koszorúcskákat hazaviszik, otthon régen a házi patrónus ikonja mögé tették, ma a szent sarokban, az ikon közelében helyezik látható helyre. Bajelhárító szerepét az idősebb generáció ismeri, de nem alkalmazza. Előfordul, hogy pünkösdi koszorút is visznek ki a temetőbe. Szent Márk napján (markovdan) búzaszentelő, határszentelő körmeneten vettek részt. Ilyenkor rozsból kötöttek zöld koszorút a templomi lobogókra. A rozs a búzánál hosszabb szálú és könnyebben alakítható volt. A koszorúkat évente más kötötte, mindig az a lány, aki férjhez menés előtt állt, menyasszony volt. 3 Kiss: i. m. 102. 4 Eperjessy: i. m. 95. 5 A magyarországi görögkatolikusoknál általánosnak tekinthető szokás. Bartha: i. m. 435. 149