Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A család egy férfitagja hajnalban hozta haza a levágott rozst a határból. A lány anyja/nőrokona segítségével elkészítette a három, megformálásában az Ivánnapihoz hasonló koszorút. A körmenetben vitte magával a határba, s szentelés után tette föl a lobogók csúcsára. A szerb közösség fogyásával megváltozott a szokás. Az 1960-as években már annak a lánynak lett a feladata a koszorúkötés, aki az évben érettségizett. Az évtized végére pedig megszűnt a körmenet. A Buda környéki németek egy táji csoporthoz tartoznak: azonos eredetűek, római katolikus vallásúak, nyelvükben domináns a dunai bajor nyelvjárás,

6 életmódjuk, kultúrájuk - gyakran több nemzetiséggel együtt élve - azonos irányban fejlődött. Vallási hagyományaik is hasonlóak. A 20. század elején még - Törökbálint, Piliscsaba és Pomáz kivételével - mindenütt élt a Nagyboldogasszonynapi virágszentelés gyakorlata,

7 amit Schwartz Elemér a nyugat-magyarországi németség által megőrzött szokásnak tekint.

8 A virágkoszorú a Buda környéki németek úrnapi és halottak napi hagyományaiban van jelen. Az, hogy a virágot koszorú formára kötötték több helyen előfordul Nagyboldogasszonykor, illetve úrnapján.

9 Vidékünkön a sátrakon való elhelyezése teszi jellegzetessé.

1

0 Bonomi Jenő írja le legkorábban, hogy Budaörsön az úrnapi kápolnák hátsó falát sok szentkép, oldalát pedig apró koszorúk díszítették, akár több száz is. Minden asszony többet kötött, amit otthon a padlásra tettek fel, és vihar ellen szolgált. Az istállóra szánt koszorú pedig sárga kutyatejből (Euphorbia) készült.

1

1 A budaörsi úrnapi koszorúról Bálint Sándor úgy véli, hogy a betelepülők, akik Württenberg környékéről kerültek Budaörsre, hozták magukkal a szokást. A Budától északra élő németek egy része Swartzwaldból, Baden-Baden tartományból érkezett. Köztük később is jellemző volt a migráció, legtöbb eset6 Hutterer Miklós: A magyarországi német népcsoport. Budapest, 1973. 104. /Népi kultúra - népi társadalom, 7./ 7 Bonomi: i. m. 61. A vallási szokások hasonlóságát állapítja meg, Budaörshöz viszonyítván a többi német-, és németekkel vegyes lakosságú települést. 8 Schwartz Elemér: A virágszentelés Nyugat-Magyarországon. Ethnographia, 1925. 15-21; Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II. Budapest, 1977. 187-189. 9 Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Budapest, 1989. 357. 10 Ez is előfordulhatott több településen, csak nincsenek róla adataink. Például Szeged környékén a búzából és mezei virágból kötött koszorút az asszonyok a sátor falára akasztották, s a szertartás után ezt kérték vissza. Gyógyító erejű volt, beteg feje alá tették, vagy füstölték vele. Bálint: i. m. (1989) 357. 11 Bonomi: i. m. 55. 150