Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Napjainkban a vallások és a vallás megnyilvánulásainak talán sosem volt változatosságával találkozhatunk. A történelmi egyházak mellett „pszeudovallásos" jelenségek növekvő áradata jelent meg. Ezek az új, vallási jellegű mozgalmak nem egyetlen kánonból táplálkoznak. Megtalálhatók bennük többek között a keresztény elemek mellett keleti eredetű kultuszok, vallások bizonyos tanításai, az újpogányság, a romantikus historizmus, patriotizmus, a vallási színezetet nyerő nacionalizmus, az irredentizmus vagy az antiglobalizáció. A tömegkommunikációs eszközök fejlődése, a lassan 20 éve tartó értékpluralizmus egyre változatosabbá formálta és formálja a jelenséget, ám a divergálódás és gyorsuló átalakulás ellenére is körvonalazódni látszanak azok a jellemzők, amelyek orientáló tényezőkként funkcionálnak. Ezeket a tendenciákat jól mutatja a jelen tanulmány elemzési tárgyául választott Atilla-domb és Dobogókő. Két olyan helyszín, amely az utóbbi években növekvő számú turistát és zarándokot vonzott, míg azonban utóbbi jórészt alulról induló mozgalomként, spontán módon szerveződött, előbbi esetében emellett számolni kell a megtervezett médiareprezentáció hatásaival is. A különféle diszciplínák képviselői ezeket a vallási tendenciákat eltérő aspektusból közelíthetik meg, aminek következtében többek között feltárhatják a vallási szinkretizmus mögött álló gazdasági, politikai jellemzőket, a különféle kánonok keveredése okán megjelenő ideológiák össztársadalmi jelenlétét, a történelmi egyházak válaszreakcióit, de a megélt jelleget leghatásosabban a néprajztudomány módszereivel lehet elemezni. Jelen tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy az utóbbi két évtized kulturális és vallási átalakulásainak eredményeként megjelenő új „zarándokhelyeket" vegyem vizsgálat alá. Célom annak bemutatása, hogy a szakrális színezetet nyerő helyek eszközkészlete, szimbolikus dimenziója, az ott tapasztalható viselkedéses minták mennyiben táplálkoznak a „hagyományos" vallások és vallásosság eszköztárából. Attila-domb A tápiószentmártoni Atilla-domb

4 az ezredforduló környékén kezdett el megjelenni a hazai médiákban és a köztudatban mint „csodatévő energiával" rendelkező hely. A hivatalos adatok szerint napjainkban már évi átlag 150 000 látosubjective. " Swatos, William H. 1998. http://hirr.hartsem.edu/ency/Popular.htm Utolsó letöltés 2010. 01. 31. 4 Gyakran Attila-domb. A megjelölés nem konzisztens. Még a domb kiszolgálólétesítményeit üzemeltető Kincsem Lovaspark honlapján is kétféleképpen szerepel. A tanulmányban Attilaként a hun vezért, Atillaként pedig a dombot jelölöm, http://www.kincsemlovaspark.hu/index

. php?page=attila-domb Utolsó letöltés 2011.04.04. 132