Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. POVEDÁK ISTVÁN Atillátóla szívcsakráig Posztmodern zarándoklatok A valláskutatás nemzetközi tendenciái között az utóbbi két évtizedben hangsúlyosan felerősödött az ún. „megélt vallásosság" (lived religion) vagy „vernakuláris vallásosság" (vernacular religiosity) kutatása,

1 amely hangsúlyozza, hogy a hivatalos vallásosság valójában csak leírt formában létezik, míg a „megélt vallásosság" a népi vallásossághoz hasonlóan szinkretikus jegyekkel rendelkezik.

2 A „nép" vallásossága korábban sem csak egyetlen kánonból táplálkozott, napjaink globalizált tömegkultúrájában pedig egyre hangsúlyosabb a kiszélesedett vallási piac kínálatának á la carte módon való felhasználása. Edward I. Bailey erre a kortárs, szinkretikus, gyakran a profán populáris kultúrából eredeztethető jelenségeket is magába olvasztó jelenségre a „populáris vallásosság" (popular religion) terminológiát alkalmazta. Ebben jól megférnek egymás mellett a hagyományos népi vallásosság átalakuló formái (pl. az egyházi ünnepek változó tartalma és megélése), valamint olyan ,,pszeudo-vallások ", mint a sztárkultusz, egészségkultusz.

3 1 Bowman, Marion: The People's Princess: Vernacular Religion and Politics in the Mourning for Diana. In Barna Gábor (szerk.): Politics and Folk Religion. Bibliotheca Religionis Popularis Szegediensis 6. Szeged, 2001. 35-50.; Primiano, Leonard Norman: Vernacular Religion and the Search for Method in Religious Folklife. Western Folklor 54/1. 1995. 37-56.; McGuire, Meredith B.: Religion. The Social Context. Belmont: Thomson Learning - Wadsworth Group. 2002. 97-148. 2 Primiano, Leonard Norman: Folk Religion. In Green, Thomas A. (ed.): Folklore. An Encyclopedia of Beliefs, Customs, Tales, Music, and Art. Volume 2. ABC-CLIO, Oxford, 1997. 712. 3 „[•••] popular religion should no more be isolated in the abstract, from its context in the rest of popular life and culture, than it is on the ground. So popular religion, like popular music, survives, and indeed thrives, in contemporary societies and culture, albeit in new ways. Examples include the liturgical appearances of Billy Graham or Pope John Paul II, the fanship of Cliff Richard or Mother Teresa, the »commercialization of Christmas« or the tabloid publication of prayers and »obituaries.« To these examples of the popular appeal of explicit religious phenomena might be added that religiosity that is to be found within secular life [...] Today, its creators are more likely to be named (as »stars«). Its production, or reproduction, is not merely planned but more likely to be costed, massified, and profitable to its originators. Its consumption tends to be indoor (whether domestic, communal, or crowd), private, and 131