Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Radó Polikárpon kívül Bálint Sándor foglalkozott az újmisével s annak kapcsán a paplakodalommal. írásaiban megemlékezik egy szegedi

3 s egy jászberényi

4 újmiséről, s egyúttal a paplakodalomhoz kapcsolódó szokásokat is leírja: „a primicia ünnepi költségeit a 18. században a város vezetősége födözte. Az volt a nyilvánvaló elgondolás, hogy ez áldást hoz a hívek közösségére. Később, még századunk elején is a szegénysorsú szegedi kispapok szentelésük előtt jómódú, jámbor asszonyt választottak maguknak keresztanya gyanánt az idősebb rokonok, vagy ismerősök közül. Olykor ezek maguk is ajándékoztak, különösen ha nem volt gyermekük. Az ilyen asszonyok azután gondoskodtak a fölszentelendő pap szükségleteiről (ruha, fehérnemű, bútor, kehely), továbbá az újmisés vendégség, helyi szóval paplakodalom költségeiről. A papkeresztanya és férje, a papkeresztapa újmise alatt a pap szüleivel együtt a szentélyben foglalt helyet [...JA 19. században még az ezüst- és aranymisés papok is választottak a jubileum emlékezetére keresztapát, esetleg keresztanyát maguknak. "

5 Radó Polikárp és Bálint Sándor művein kívül nem találtam más olyan magyar szakirodalmat, amely kifejezetten az újmisével illetve a paplakodalommal foglalkozott volna. Lonovics József,

6 Mihályfi Ákos,

7 Várnagy Antal

8 liturgiatörténeti munkáiban vannak ugyan utalások az újmisére, a paplakodalom jelenségéről azonban egyikük sem tesz említést. Lonovics a primicia eredetére világít rá, Mihályfi és Várnagy pedig az újmiséhez kapcsolódó áldások szerepét emeli ki. Fogalmak meghatározása A Liturgikus Lexikon a következőképpen határozza meg az újmisét: „Az újmise az újonnan felszentelt pap első, ünnepélyes keretek közt bemutatott miséje. (Valójában a második, mert szenteléskor már együtt misézett a szentelő püspökkel.) Az újmisét régi szokás szerint az újmisés pap a származási helyén tartja helyi plébános vagy más (idősebb) pap segédkezése mellett. Ezt a paptestvért manuduktornak (kézvezetőnek) mondják. Vannak olyan helyek, ahol a hívek az újmisést házból körmenetileg kísérik a templomba. Ezen a misén a szülők, a testvérek, a szűkebb rokonság és az esetleges jótevők két szín alatt járulhatnak szentáldozáshoz. A mise végén van az újmisés áldás, mely 3 Bálint Sándor: Régi szegedi újmisés hagyományok. H. n., é. n. 1. 4 Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Szent István Társulat, Budapest, 1938. 49. 5 Bálint: i. m. (é. n.) 2. 6 Lonovics József: Népszerű egyházi archeológia. Bécs, 1857. 336-342. 7 Mihályfi Ákos: Az emberek megszentelése. Szent István Társulat, Budapest, 1921. 8 Várnagy Antal: Liturgika. Lámpás Kiadó, Abaliget, 1993. 166. 105