Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Kovácsné István Anikó: „Tudom, hogy van egy Isten...” A népnevelés vallásos mozgatórugói székely és csángó népművészek élettörténeteiben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. sül. A lakását saját maga által faragott tárgyakkal, bútorokkal rendezi be, ami hamarosan a megyei sajtó tudomására jut. Az újságírók, televíziók műsorvezetői elkezdik népszerűsíteni tevékenységét. Kiállításokra hívják Sepsiszentgyörgyre, Barótra, Bukarestbe, Szovátára, Parajdra, Budapestre. Neve bekerül a turisztikai útikönyvekbe. A lakásán rendezett állandó kiállítás a világ legkülönbözőbb pontjairól turisták ezreit vonzza Vargyasra. A látogatóknak a megfaragott helyi mondákat, balladákat, feledésbe merült népszokásokat érdekfeszítő, ízes székely előadásmódjával ismerteti, a motívumok jelentéseit magyarázza. A faluban népi bútorfestő tanfolyamot vezet, székelyföldi és magyarországi nyári táborokban adja át a fafaragó mesterséget az érdeklődő fiatal nemzedékek számára. 4. 5. Nyisztor Ilona Pusztinában született 1956. július 21-én földműves család gyermekeként. Gyerekkorában apóját, édesanyját hallja munka közben énekelni. Őket hallgatva kedveli meg az éneklést, az ő tehetségüket örökli. 1972-ben beiratkozik a bakói tanítóképzőbe. 1978-ban, 22 évesen megy férjhez. 1988-ban Magyarországon Jaki Sándor Teodóz bencés atya tanítványait hallja csángó énekeket énekelni. Ez arra sarkallja, hogy falujába hazatérve elkezdjen népdalokat gyűjteni. Első adatközlője édesanyja, akitől három kazettányi éneket sikerül felvennie, de ez nem elégíti ki kíváncsiságát. Végigjárja a falu asszonyait, majd a többi csángó faluban folytatja a gyűjtést. '89 után Magyarországra, Erdélybe hívják különböző rendezvényekre énekelni. Főállásban óvónő, hétvégenként a pusztinai, frumoszai gyerekeket énekre, táncra, néphagyományokra, magyar nyelvre tanítja. 5. Nevelői tevékenység A népnevelő magatartásforma a kultúra, a közösség ügye iránti érzékenység kifejlesztésére törekszik. Annak a látásmódnak a kiművelésére, amely a közösségben rejlő értékekre irányítja az érdeklődést. A környező világhoz való viszonyulást formálja a helyi sajátosságok, népművészet, irodalom, történelem tudatossá tétele, az igényes időtöltés kialakítása által. Megfelelő vezető, példakép személyében a falu öntudatát kívánja megújítani. Ezt a kultúraközvetítő szerepet kizárólag a közösségért vállalt felelősség és szolgálat működteti.

13 Horst Keferstein a népművelésnek a testnevelési, az értelmi, a művészi, az erkölcsi és a vallásos ágait különbözteti meg. Esetünkben elsősorban művészi népművelésről beszélhetünk, amelynek célja az esztétikai érték felébresztése és ápolása, a művészi alkotás megértése és megteremtése, a szép élvezése nemcsak a művészetben, hanem a ruházatban, lakásdíszítésben, beszédben, társadalmi érintkezésben, lelkületben és cselekvési módban.

14 364