Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

III. Szent szövegek, egyházzene - Albert Ernő: Káromkodás. Csíki és háromszéki adatok

- Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Az említett szabályzatban kitértek arra, hogy ha valakik tisztekre illetlen szavakat mondanak, vagy Istent káromolják, szitkozódnak, akkor alkalmazzák az ország írott törvényét, „akadjanak fel érette".

81 Gyergyószárhegyi 1696-ban káromkodó legény büntetésekor hangsúlyozzák, hogy a „vicetiszt uram" akár halálbüntetést is kiszabhatna, hisz a súlyos szitkozódok „meghaljanak érette".

82 II. Rákóczi Ferenc a solti táborban rendelte el: „...akik istentelen és káromkodó életnek adván magokat nemzetünk s hadaink között mintegy ártalmas igaz ügyünket vétkes cselekedetekkel vesztegető mételyek... akik pedig... abban megátalkodtanak, a nemes szék az olyakat megfogatván, kegyelem s kedvezés nélkül a nemes ország törvénye szerint elsőbben megvesszőztesse, másodszor pálczáztassa, harmadszori és utolszori büntetésekre kővel agyon verettesse".

83 1747-ben Tordán azért követelik a káromló halálát, hogy mindazok okuljanak belőle, akik nem hallgatnak a figyelmeztető szavakra.

84 Az Approbatae Constitutióban szintén arról írtak, hogy a törvénykezők a káromkodókat halállal büntethetik ,

85 Marosvásárhelyen az Approbatae Constitutióra hivatkozva 1767-ben Domokos Mártont káromkodásért „kővel agyonveressék"-re ítélték.

86 Úgy tűnik a halállal büntetés általánosan előfordul a korabeli törvénykönyvekben, hisz szintén az Approbatae Constituti-ban írták: „Káromkodás, szitkozódás ellen ha pedig halálos leszen a vétek, paraszt tanú ne adminisztráltassék (bocsáttassék) nemes ember ellen".

87 8. 2. Botozás A csíksomlyói 1710-es egyházi rendelet előírta, hogy „a lélekkel való éktelen szitkozódás" miatt „az alsóbb rendűeket" 25 botütéssel büntetik. Ismétlődés esetén a büntetés kétszeresére, majd négyszeresére növekedett.

88 Bereck város tanácsa 1849. szeptember 24-én káromkodásért Finta Miklósra kimondta: 40 botütést szenvedjen, amelyet rögtön a rendőrök felügyelete mellett végre is hajtottak.

89 8. 3. Csapás Gyergyószárhegyi legényt 1696-ban „éktelen szitkokért" „csapassák meg" - szólt az ítélet.

90 Domokos Mártont 1767-ben először kővel akarták agyonveretni, majd megkegyelmeztek bírái, s úgy határoztak, hogy két pénteken 25—25 kemény csapásokkal verjék meg.

91