Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Schleicher Vera: Nyaraló hívek, hívő nyaralók. Fürdőtelepi templomok és kápolnák a Balaton-parton I.
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. a bazalt szinte kötelező használatát jelent (vakolás nélkül), a déli parton pedig inkább a villaépítkezésekben is szerepet játszó modern építészeti elemek alkalmazását. (Az első, tisztán modern stílusban épült templom a balatonlellei volt, amely több későbbi kápolnaépület mintájául is szolgált.) Jellemző az épületek igényes kivitelezése - az építés kezdeményezői és a tervek készítői az 1920-30as években éppúgy, mint később, az államszocializmus idején, tisztában voltak azzal, hogy kiemelt jelentőségű területről, mintegy az ország kirakatáról volt szó. Ennek szellemében terveztették többször újra a balatonalmádi templomot 1929ben, míg végül Medgyasszay István változatát megépítették. De ebben a szellemben készült hat évtizeddel később a siófoki, Makovecz Imre tervezte evangélikus templom is, amelynek építését a Városi Tanács kezdeményezte 1985-ben, kifejezetten idegenforgalmi szempontok miatt. 27 A szokatlan külső és belső megoldások a jól ismert otthoni templomi környezetről eltérő hangulatot árasztanak és így akarva-akartalanul kiszolgálják a nyaralásukat töltő híveket abban a vágyukban, hogy az otthoni keretek közül kiszakadjanak, ugyanakkor a nagyobb elmélyülésre is serkentőleg hatnak. A templomi környezet egyediségét fokozzák a balatoni nyaralásra vonatkozó nyílt utalások, amelyek a nyaralói identitást és otthonosságérzetet egyaránt erősítik. Ezek az utalások néhány esetben csak a templom titulusára korlátozódnak (Siófok-Tisztviselőtelep „Pihenő Szűzanya"-kápolnája vagy az öszödi kápolna titulusa: „Nagyboldogasszony, mint a szép nyaralás édesanyja"). Találkozunk azonban tárgyi utalásokkal is, mint a Makovetz-féle hajó-jelkép, 28 vagy a füredi Kerek-templom ritka oltárképe, amely Jézus és a szamáriai asszony beszélgetését ábrázolja a kútnál, de említhetnék ugyanennek a templomnak jobb oldali mellékoltárát is, amelyen Szent László látható, amint szomjazó seregének vizet fakaszt a sziklából. Sajátos megoldás a badacsonytomaji neoromán templom kupolájának szőlőhegyet ábrázoló háttérképe, és azok az Udvardi Erzsébet-táblaképek is, amelyeken a tanítványok a helybéli szőlőmunkások arcvonásaival tekintenek a fővárosi üdülőközönségre. Ezek az egyedi vonások hamar idegenforgalmi látványossággá léptették elő a templomok egy részét, amely növelte ismertségüket és hozzájárult ahhoz, hogy egy-egy kedvelt kápolnába akár nagyobb távolságból is eljárjanak a nyaralók vasárnaponta. 29 A hit átélésének sajátos élményszerűségét jelentette és jelenti ma is az istentiszteleti alkalmak egyfajta rugalmassága. Ez különösen jellemző volt a templomépítések előtt és alatt, amikor szinte minden nyári vasárnap más-más helyszínen adódott lehetőség a misén való részvételre: egy-egy cserkészcsapat tábori miséjén az erdőben, valamely közeli üdülő vagy villaépület magánkápolnájában, villák teraszán vagy akár az épülő templom vakolatlan fali között. Gyakran változott a lelkészek személye is: az adott településen nyaraló egyházi személyek 415
