Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Schleicher Vera: Nyaraló hívek, hívő nyaralók. Fürdőtelepi templomok és kápolnák a Balaton-parton I.

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. ugyanis rendszeresen kivették és kiveszik ma is részüket szolgálatból. A vallásgyakorlás e rugalmasságát, „nyári" szabadosságát vélhetjük fölfedezni abban a gyakorlatban hogy e fürdőtelepi kápolnák kertje is egyre gyakrabban válik istentiszteleti helyszínné. A templomok egy részét eleve a megszokottnál szellősebbre építették, hogy a nyári hőség elviselhetőbb legyen a hívek számára.

30 Az igazi áttörést azonban az utóbbi évtizedek technikai fejlődése jelentette, amely lehetővé tette a beltéri istentisztelet kihangosítását. Ez nem csak a nagyobb tömegek kiszolgálását tette lehetővé, de mindazoknak az elvegyülését is e tömegben, akik nem szívesen lépik át a templom küszöbét. A templomkerti fák között, vagy akár a kerítésen túl az utcán szerényen meghúzódhatnak az elkésők, a kisgyermekes szülők vagy a strandpapucsban és fürdőnadrágban érkezők. E fesztelenebb légkör és a környezet szépsége újabban nagy vonzerőt jelent a házasulandó párok és a keresztelőre készülők körében, akik kifejezetten az esemény presztízsét tartják szem előtt, amikor a szertartás helyszínéül valamely fürdőtelepi kápolnát vagy éppen a Balaton közepét szemelik ki. A fenti példák jelzik, hogy az 1929 és 1949 közötti időszakhoz hasonlóan a rendszerváltás óta újra a Balaton-parti „nyári hitélet" élénkülésének lehetünk tanúi, amelyben a nyaralótulajdonosok és az alkalmi turisták vallási-hitbéli igényei éppúgy összefonódnak világi szempontokkal és érdekkel, mint ahogyan ezt a balatoni idegenforgalom korábbi szakaszaiban láthattuk. Lelki megújulás, hitbéli megerősödés időszaka-e a balatoni nyaralás, vagy a hit kérdéseivel való ismerkedés ráérő ideje? Vajon puszta díszlet-e a Balaton-parti esküvőn a templom, amelynek hátterében jól mutat a tó víztükre vagy a hely szelleméhez és az egyházhoz való ragaszkodás sajátos ötvözete? Divat-e nyaralás idején templomba járni? Tehetnek-e valamit az egyházak képviselői, hogy a nyaralás a „lazítás" helyett „Isten kegyelméből rendelt vakáció"

31 legyen? Napjaink e sajátos Balaton-parti jelenségei egy következő tanulmány trágyát képezik majd. Jegyzetek 1 A terepmunka a Jankó János nyomában - Balaton az ezredfordulón című OTKAkutatás (T048831) keretében folyik 2003 óta. 2 Pusztai Bertalan: Vallás és turizmus. In Fejős Zoltán (szerk.): A turizmus mint kulturális rendszer. Budapest, 1998. 13-24. 3 Vö. Pusztai B. i. m. 13. 4 Kosa László: Fürdőélet a Monarchiában. Budapest, 1999. 12-15. A természetvallásgondolat népszerűsége az 1770-es évek tői Európa-szerte erősödő szekularizációs folyamat egyik eredménye. A protestáns teológiában a racionalizmus, a moralizmus, az optimizmus és az utilitarizmus mellet a természetesség elve is egyre hangsúlyosabb lett, amely a természetvallás illúziójának irányába vezette az egyház képviselőinek egy részét. 416