Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Pilipkó Erzsébet: Egyházi fogadalomtétel Kárpátalján

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A hierarchikus szemléletmód egy másik példája, ha a fogadalomtételnél a pap valamilyen oknál fogva nem működik közre, vagy épp zárva van a templom, amikor a férfi hirtelen felindulásból asszonyát „odarángatja" elé stb. - előfordul, hogy a férfi asszonyát kibontott hajjal a templom udvarán álló kereszt elé térdepelted s hűsége bizonyságául eskütételre kényszeríti. A cselekmény ilyenkor két irányba fejlődhet: az asszony vagy engedelmesen felesküszik ártatlanságára, ami után helyreáll a viszonylagos béke, vagy valamilyen oknál fogva, a férfi verésének súlya alatt sem hajlandó esküt tenni. A közösség azt tartja, hogy ebben az esetben az asszony valóban bűnösnek érzi magát s jobban fél a hamis eskü következményétől, mint az „ura" verésétől. A hamis eskütevőt a közösség értékrendje alapján „veri a rossz", vergődik, minden hónapban hosszúra kilóg a nyelve. A hamis eskütevőt és az esküszegőt a közösség számontartja és elítéli: „...rájön a rossz, oszt veri, van a tanyába egy cigány asszony, így beszílik, az urán kívül mással vótt, és az ura e'vitte felesketni, oszt a rossz veri, hogy a nyelve ilyenre jön ki minden hónapba, Olgának híják, nagyon szíp asszony..."

11 „...ha nem tartja be az esküt, rájön a rossz, habzik a szája, elmentek Oroszországba, valami vén asszonyhoz, , és úgy vették le róla..." „Istenve játszani nem szabad — mondják, .. .amék feltöri az esküt, csak baj van a családban"

12 A cigány társadalom hitvilágában a görög katolikus vallás az igazi, „ott erős a törvíny" s a transzcendens világ számukra ebben a misztikummal átszőtt szférában jelenik meg hitelesen, épp ezért viszik oda s nem a református egyházba hétköznapjaik, intim életük megoldáskereső problémáit, mert ott érzik „jó kezekben" azokat. Életfilozófiájukban az „igaz" vallásban az esküszegő nem kerülheti el Isten büntetését. Ebből a megfontolásból kérdőjelezi meg a közösség azoknak a fogadalomtevőknek az őszinteségét, akiknek az ígéretük megszegését követő időben semmilyen nyilvános bántódásuk nem esett, pl. nem betegedtek meg, nem érte őket szerencsétlenség: „...a nyavolya tudja, mire esküdik Sanyi (a fia), má kétszer fe'fogadta a görög templomba, ...és mégis iszik, de nem igaz, ű nem arra esküdött (hogy nem fog inni), arra, hogy iszok, az ilyen olyan..., magába gondolja, hiába esket, de ű gondolja, hogy ű nem arra esküdik, hanem iszik..." „... á, felfogadja, hogy nem iszik, és akkor kanálból eszi, jaj, van ilyen is ...ű má megszegte az esküt, tovább iszik, de az ilyen másra esküdött, nem arra .. ."

13 Az alkoholtól egyházi fogadalomtétellel való önmegtartóztatásnak ez a módja nem része az egyházfegyelmi rendnek egyik felekezetnél sem, a helyi közösség igénye hozta létre. A felfogadás történelmi előzményeit vizsgálva, Küllős Imre arra a megállapításra jutott, hogy az „önkéntes penitencia" az a fogalom, amely a felfogadás tartalmi vonásainak megfelel: az önmegtartóztatás, mint a bűntől 343