Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Tánczos Vilmos: A moldvai csángók népi vallásosságának kutatása (Kutatástörténeti összefoglaló)

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929. 102-112.; Csörsz Rumen István: Bocskor János énekeskönyve. 1716-1739. Domokos Pál Péter hagyatékából sajtó alá rendezte Csörsz Rumen István. Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, 2003.; Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542-1840). Budapest, 2002. (2., jav. és bőv. kiad.) 89 Domokos Pál Péter: „...édes Hazámnak akartam szolgálni..." Kájoni János: Cantionale Catholicum. Petras Incze János: Tudósítások. Összeállította Domokos Pál Péter. Budapest, Szent István Társulat, 1979. 99-1291. 90 A jobbára budapesti archívumokban található Kallós-gyűjtésekből hanglemezeken, CD-ken került nyilvánosságra több népének, és számos előadóművész is felhasználta ezeket a gyűjtéseket. 91 Seres András a diktatúra utolsó két évtizedében titokban végzett népzenei gyűjtéseket. A gyűjtések zenei feldolgozását Szabó Csaba segítette. Munkájuk eredménye: Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv. 1972-1988. Budapest, é. n. [1991]. A gyűjtemény megszületéséről Szabó Csaba készített beszámolót: Népzenegyűjtés a moldvai csángómagyarok közt. 1972-1988. A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei VIII. Társadalomtudomány 3. Szerk. Dr. Guttner József. Szombathely, 1990. 151-170. 92 Székely László: Csíki áhítat. A csíki székelyek vallási néprajza. Budapest, é. n. [1997] -A kötet moldvai csángó gyűjtést (főleg imákat, népénekeket) is tartalmazz. 93 P. Jaki Sándor Teodóz Csángókról, igaz tudósítások című könyvében (i.m,) több csángó népéneket (pl. Boldogasszony Anyánk, Aranymiatyánk, két Szent Istvánhimnusz, egy Mária-siralom stb.), illetve énekest is bemutat. 94 Dobszay László (szerk.): Gregorián énekek és balladák a csángóknál. A Kallós Archívum és az MTA Zenetudományi Intézet Archívumának anyagából. Budapest, Hungaroton Classic Ltd., 1997. 95 Itt mindenekelőtt a kötetekben közölt narratívakra hívjuk fel a figyelmet: Bosnyák Sándor: Budapest, 1980. (Folklór Archívum 12.); Uő: Magyar Biblia. A világ teremtése, az özönvíz, Jézus élete s a világ vége népünk szájhagyományában. Budapest, Európai Folklór Intézet, 2001. - A gyűjteményes kötetekben közölt történetek korábban folyóiratokban is megjelentek, és a szerző ezzel a témával néprajzi tanulmányok keretében is foglalkozott. Lásd: Uő: A tenger fenekéről felhozott föld motívuma a magyar teremtésmondákban. Ethnographia LXXX. 1969. 462-464.; Uő: A csángó magyarok apokrif bibliája. Mozgó Világ X. 1984. 1-2. 109-123.; Uő: A világ teremtése a moldvai magyarok mondáiban. In: Vallási néprajz 3. Budapest, 1987. 348-354.; Uő: Égbe vivő út. Az ég köldökéről, a föld köldökéről s az égigérő fáról. Örökség 1. 1992. 2—6.; Uő: Szent László minden ellenséget legyőzött. Örökség 2. 1992. 6-7.; Égbe vivő út - Az ég köldökéről, s az égigérő fáról. In: Péterbencze Anikó (szerk.): „Moldovának szíp táiaind születem..." Jászberény, 1993. 44-54.; Uő: Benedik doktor élete és halála. A rózsabüzű kút regéi. Örökség 1. 1993. 16-19.; Uő: Negyven nap s negyven éjen esett. (Csángó vízözön regék) Hitel VII. 1994. 3. 70-76.; A lészpedi látóleány, aki Isten csókját hordozza az arcán. Kharon 2000. 1-2. 96 Kóka Rozália: A lészpedi „szent leján". Tiszatáj XXXVI. 1982. 8. 29-44.; Uő: A „csíksomlyói csodák". Vigília 1984. 8. 625-627. 333