Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Tánczos Vilmos: A moldvai csángók népi vallásosságának kutatása (Kutatástörténeti összefoglaló)

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 97 Pozsony Ferenc: Látomások a moldvai csángó falvakban. In: Pozsony Ferenc (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Evkönyve 5. Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról. Kolozsvár, 1997. 248-258. (Megjelent még: In: Pócs Éva szerk.: Eksztázis, álom, látomás. Budapest-Pécs, 1998. 72-80.) 98 Csorna Gergely: Egy csángó legenda nyomában. In: Halász Péter (szerk.): „Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." Budapest, 1993. 101-108. 99 Hegedűs L. i. m. (Lásd 8. jegyz.) 100 Peti Lehel: A trunki orvos rózsaillatú kútjának mítosza. Korunk III. 2003. 9. 25-29.; Uő: Vallási mozgalom a Bakó környéki falvakban. In: Kinda István-Pozsony Ferenc (szerk.): Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban. Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság, 2005. 157-192. 101 Kinda István: Egy szőke szép leány. A Végzet Asszonyának archetípusa egy moldvai hiedelemszövegben. In: Tánczos Vilmos (szerk.): Képek a folklórban. Tanulmányok az archetipikus szimbolizáció köréből. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2004. 81-93. 102 Faragó József: Baka András legendameséiből. In: Barna Gábor-Bárdos IstvánTisovszki Zsuzsanna (szerk.): Vallásos népélet a Kárpát-medencében. Budapest, 1993. 44-63.; Uő: Baka András tréfás beszédei. Moldvai csángómagyar népmesék. Gyűjtötte, szerkesztette, bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel és tájszójegyzékkel közzéteszi Faragó József. Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, 2003. 103 Faragó József: Moldvai csángó népmesék és anekdoták. I-III. 1958. (kézirat, Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár) 104 Faragó József: A mennybe vitt leány balladájához. In: Uő: Balladák földjén. Válogatott tanulmányok, cikkek. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1977. 136-176. (Korábbi megjelenése: Ethnographia LXXIX. 1968. 503-525.) 105 A csángó hejgetés szövegére nézve lásd Faragó Józsefnek a téli ünnepkörrel kapcsolatos - előbb már idézett - munkáit. Továbbá: Demény István Pál: A hejgetés meg a sámánének. Néprajzi Látóhatár III. 1994. 1-2. sz. 135-150. (Újraközölve: In: Harangozó Imre (szerk.): „Ott hul éltek vala a magyarok..." Válogatás az észak-moldvai magyarság népi emlékezetének kincsestárából. Újkígyós, 2001. 111-132.) 106 Diószegi Vilmos: Vegyes néprajzi gyűjtés. Kézirat. 1950. EA 4645. és EA 4645.; Uő: Hiedelem és gyógyítás. Kézirat. 1951. EA3049.; Uő: Hiedelemvilág, népies gyógyászat. Egyházaskozár, Szárász. Kézirat. 1953. EA4210.; Uő: „Visszafelé számláló" ráolvasások. Néprajzi Közlemények II. 1957. 3—4. 162-173.; Uő: Embergyógyítás a moldvai székelyeknél. Néprajzi Közlemények V 1960. 3-4. 35-124. 107 E tekintetben A moldvai magyarok hitvilága című monografikus munka (i. m. 1980.) az alapvető. Ezen felül lásd még: Bosnyák Sándor: A felkelő nap köszöntése a csángó népcsoportoknál. Ethnographia LXXXIV. 1973. 4. 559-563.; Uő: Égbe vivő út - Az ég köldökéről, s az égigérő fáról. In: Péterbencze Anikó (szerk.): „Moldovának szíp táiaind születem..." Jászberény, 1993. 44-54. 108 Daczó Árpád (P. Lukács O. F. M.): Csíksomlyó titka. Mária-tisztelet a néphagyományban. Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2000.