Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Tánczos Vilmos: A moldvai csángók népi vallásosságának kutatása (Kutatástörténeti összefoglaló)

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 7. túlontúl is általános megállapításokat tartalmaz a szociológus DETRICHNÉ TÖRÖK Ъьмъък tanulmánya.

42 2. 2. A tér megszentelése A szakrális térszerkezet és a tér vallásos objektumainak vizsgálatával mindössze néhány tanulmány foglalkozik, rendszerint egy-egy faluban végzett kutatás alapján. FAZAKAS M. IZABELLA egy tanári fokozati dolgozatban

43 írta le egy csángó falu (Bogdánfalva) szakrális térszerkezetét. HALÁSZ PÉTER a budapesti ELTE Magyar Névtani Dolgozatok sorozatában nyolc csángó falu helynévanyagát adta közre

44 a hozzájuk tartozó népi magyarázatok kíséretében, amelyek között bőven akadnak vallásos jellegűek is. Alig tudunk valamit a csángó falvak temetőiről. A pusztinai temető növényvilágáról PÁLFALVI PÁL közölt egy tanulmányt,

45 CSOMA GERGELY pedig egy rövid közleményben

46 Petrás Ince János édesapjának fakeresztjét írja le, ami a nagypataki régi temető fakápolnájában lelhető fel. A temetőkultuszra vonatkozó adatokat találunk továbbá VIRT ISTVÁN és NYISZTOR TINKA több - a vallásos népszokások kapcsán előbb már említett — munkájában. 2. 3. Búcsújárás, szentkultusz A moldvai csángók búcsús gyakorlatának vizsgálatával, különösen a Csíksomlyóhoz fűződő, nagy történelmi múltra visszatekintő kapcsolatokkal, valamint a kegyhelyhez kapcsolódó Mária-tisztelettel többen is foglalkoztak. Az elkészült tanulmányok jelentős része a csíksomlyói búcsús út vallási néprajzi és művelődéstörténeti vonatkozásait tárta fel (lásd BARNA GÁBOR,

47 LENGYEL ZSOLT,

48 MOHAY TAMÁS,

49 TÁNCZOS VILMOS,

50 GAZA ENIKŐ-BENEDEK H. ERIKA,

51 HARANGOZÓ IMRE

52 munkáit), más szerzők pedig a Csíksomlyóhoz fűződő kapcsolatokat inkább a közösségi identitás oldaláról vizsgálták (BORBÉLY ÉVA

53

, FOSZTÓ LÁSZLÓ

54

). Két kisebb tanulmány (LIMBACHER GÁBOR,

55 STEKOVICS RITA

56

) a bukovinai zarándokhely, Cacica Nagyboldogasszony napi búcsújának csángó vonatkozásait tárja fel. A moldvai csángó falvak templombúcsúiról BORBÉLY ÉVA készített összefoglaló igényű tanulmányt,

57 de ennek a nagy jelentőségű kérdéskörnek részletes, átfogó igényű bemutatatása még várat magára. Egyelőre sem a templombúcsúk történeti vonatkozásairól, sem a lokális közösségi identitás alakulásában játszott szerepükről nem tudunk eleget. A kutatók körében meg-megújuló érdeklődés mutatkozik a moldvai templomok magyar védőszentjeinek kultusza iránt (lásd MAGYAR ZOLTÁN,

58 HALÁSZ PÉTER,

59 P. JAKI SÁNDOR TEODÓZ,

60 HAJDÚ-DEMETER DÉNES

61 tanulmányait).