Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Tánczos Vilmos: A moldvai csángók népi vallásosságának kutatása (Kutatástörténeti összefoglaló)
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A születéshez kapcsolódó hiedelmek és vallásos képzetek kutatása csak az utóbbi időben kezdődött el, főleg fiatal néprajzkutató(nő)k terepmunkájának köszönhetően. Ezen a területen kiemelkedő jelentőségű BENEDEK H. ERIKA monográfiája 21 és egy ezt megelőző tanulmánya 22 egy csángó falu (Csík) születési szokásairól és hiedelmeiről. Rajta kívül még NAGY EMŐKE 23 közölt kutatási eredményeket (Pusztinában végzett gyűjtés alapján). NAGY JANKA TEODÓRA egyik tanulmánya 24 a külsőrekecsini keresztapaság intézményének társadalomnéprajzi, pontosabban jogi vonatkozásait mutatja be. A halottkultusz és halottas szokások kutatásának már vannak előzményei, hiszen idevágó szórványos adatokkal már a XVII—XVIII. századi misszionáriusi jelentésekben, majd a XIX. században Moldvában járó magyar utazók munkáiban is találkozhatunk. A téma első módszeres kutatója BALOGH ÖDÖN volt, aki 1933-ban az Erdélyhez legközelebb eső moldvai csángó falu, Románcsügés kultúráját tanulmányozta, de elkészült munkáját csak egy évtized múltán sikerült megjelentetnie. 25 A pusztinai temetkezési szokásokról és vallásos képzetekről MOHAY TAMÁS 26 és NYISZTOR TINKA 27 közöltek tanulmányokat. HARANGOZÓ IMRE két idevágó tanulmányának 28 adatai különböző csángó falvakból, jelentős részben az északi csángóktól, származnak. A halottkultusz és a halottas szokások témájának legkövetkezetesebb kutatója VIRT ISTVÁN, aki több moldvai faluban végzett gyűjtést, és a Magyarországra kitelepedett csángók halottkultuszában bekövetkezett változásokat is megvizsgálta. A témakör monografikus igényű feldolgozását végezte el az 2001-ben megjelent kötetében 29 , amit ugyanebben a tárgykörben közölt tanulmányok hosszú sora 30 előzött meg. Még nincs monografikus igényű összefoglalása az egyházi év ünnepei megélésének, de tanulmányok egész sora foglalkozik a karácsonyi ünnepkör (DOMOKOS PÁL PÉTER, 31 FARAGÓ JÓZSEF, 32 POZSONY FERENC, 33 CSOMA GERGELY 34 ), a nagyböjti és húsvéti ünnepkör (DOMOKOS PÁL PÉTER, 35 HALÁSZ PÉTER, 36 NYISZTOR TINKA, 37 ŐSZ ERŐS PÉTER, 38 DUMA DÁNIEL 39 ) vallásos szokásaival, illetve az ezek hátterében álló vallásos képzetekkel. A halottak napi megemlékezésekről - VIRT ISTVÁN előbb idézett munkái mellett - NYISZTOR TINKA egyik tanulmányából 40 tájékozódhatunk. FAZAKAS M. IZABELLA az egyházi év legfontosabb ünnepeinek kultuszformáit igyekszik röviden bemutatni egy déli csángó faluban, Bogdánfalvában. 41 Amint látjuk, a nagyobb egyházi ünnepek vallásos folklórját többen is kutatták, de a gyűjtések mind tematikai, mind táji-földrajzi vonatkozásban meglehetősen egyenetlenek. A hétköznapok vallásos megnyilvánulásainak kutatására a kutatók nem fordítottak elég figyelmet. Kifejezetten a mindennapi élet különböző vallásos jelenségeiről szóló, a csángó kultúra „egészére" érvényes, talán 316
