Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Tánczos Vilmos: A moldvai csángók népi vallásosságának kutatása (Kutatástörténeti összefoglaló)

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. fonográffelvételeket is készítettek. A gyűjtés terén bizonyos műfaji gazdagodás is megfigyelhető, de a figyelem középpontjában továbbra is a népdalok, a balladák, a szokásleírások álltak, a vallásos folklórműfajok és a népi vallásosság jelenségeinek kutatása ekkor még fel sem merült. Jellemző például, hogy Domokos Pál Péter saját gyűjtésből 120 dalt publikált, az élen 31 balladával, majd a legvégén 3 egyházi énekkel.

4 1.3. A második világháború után mind Romániában, mind Magyarországon elkezdődtek a hivatalosan is támogatott intézményes gyűjtések, de ekkor a vallásos jelenségek kutatását a korszak ideológiai viszonyai nehezítették, sőt bizonyos vonatkozásban el is lehetetlenítették. A KOLOZSVÁRI FOLKLÓR INTÉZET kutatói 1949-1958 között végeztek moldvai terepmunkát, de az 5176 archivált, jelentős részében magnetofonnal is rögzített folklóralkotás alig tartalmaz vallásos műfajokat.

5 Az intézeti munkatársak ötvenes évekbeli gyűjtéseiből később több könyv is megjelent, de csak a SZEGŐ JÚLIA gyűjtéséből 1988-ban kiadott kötetben

6 fordul elő néhány egyházi népének. SZENIK ILONA ugyancsak utólag, évtizedekkel később, 1996-ban jelentette meg siratóének-monográfiáját,

7 ami 32 moldvai siratót is tartalmaz 14 csángó településről. Ez a kötet annak is bizonysága, hogy a vallásos megnyilvánulások egyes jelenségei a diktatúra legnehezebb időszakaiban is kutathatók voltak. Magyarországon az 1940-es évek végén és az 1950-es évek első felében a bukovinai székelyekkel együtt a Dunántúlra került néhány száz főnyi moldvai csángó személytől gyűjtöttek a nyelvészek és a néprajzkutatók. Fontos itt kiemelni, hogy a nyelvészeti gyűjtésekben - például HEGEDŰS LAJOS ma már könyvritkaságszámba menő 1952-es kötetében

8 - is találunk folklorisztikai (és vallási néprajzi) adatokat. A különböző magyarországi archívumokban (ETNOLÓGIAI ADATTÁR, MTA ZENETUDOMÁNYI INTÉZETE, VIDÉKI MÚZEUMOK stb.) őrzött moldvai csángó folklóranyag legtetemesebb része ezekből az időkből származik. A kitelepedettektől való gyűjtést illetően kiemelkedő jelentősége van DIÓSZEGI VILMOS, LAMMEL ANNAMÁRIA, KOVÁCS ÁGNES, BOSNYÁK SÁNDOR, DOMOKOS PÁL PÉTER, ANDRÁSFALVY BERTALAN, ERDÉLYI ZSUZSANNA, DOMOKOS MÁRIA, NÉMETH ISTVÁN, VIRT ISTVÁN terepmunkájának, de ez a névsor még sokáig folytatható lenne. DOMOKOS PÁL PÉTER moldvai és magyarországi folklórgyűjtésének zömét tartalmazza a Csángó népzene című háromkötetes gyűjtemény,

9 amiben Petrás Ince János és néhány más kutató korábbi gyűjtései is megtalálhatók. A főleg népdalokat, balladákat tartalmazó kiadványban néhány siratóének is közlésre került. Azt, hogy a kitelepedettek körében is jelentős mennyiségű siratóének került rögzítésre és lejegyzésre, az is jelzi, hogy a Magyar Népzene Tára ötödik, Siratok című kötetében (1966) 27 moldvai csángó siratóének szerepel 12 faluból. 312