Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Tánczos Vilmos: A moldvai csángók népi vallásosságának kutatása (Kutatástörténeti összefoglaló)

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. fonográffelvételeket is készítettek. A gyűjtés terén bizonyos műfaji gazdagodás is megfigyelhető, de a figyelem középpontjában továbbra is a népdalok, a balladák, a szokásleírások álltak, a vallásos folklórműfajok és a népi vallásosság jelensége­inek kutatása ekkor még fel sem merült. Jellemző például, hogy Domokos Pál Péter saját gyűjtésből 120 dalt publikált, az élen 31 balladával, majd a legvégén 3 egyházi énekkel. 4 1.3. A második világháború után mind Romániában, mind Magyarországon el­kezdődtek a hivatalosan is támogatott intézményes gyűjtések, de ekkor a vallá­sos jelenségek kutatását a korszak ideológiai viszonyai nehezítették, sőt bizonyos vonatkozásban el is lehetetlenítették. A KOLOZSVÁRI FOLKLÓR INTÉZET kutatói 1949-1958 között végeztek moldvai terepmunkát, de az 5176 archivált, jelentős részében magnetofonnal is rögzített folklóralkotás alig tartalmaz vallásos műfa­jokat. 5 Az intézeti munkatársak ötvenes évekbeli gyűjtéseiből később több könyv is megjelent, de csak a SZEGŐ JÚLIA gyűjtéséből 1988-ban kiadott kötetben 6 for­dul elő néhány egyházi népének. SZENIK ILONA ugyancsak utólag, évtizedekkel később, 1996-ban jelentette meg siratóének-monográfiáját, 7 ami 32 moldvai si­ratót is tartalmaz 14 csángó településről. Ez a kötet annak is bizonysága, hogy a vallásos megnyilvánulások egyes jelenségei a diktatúra legnehezebb időszakaiban is kutathatók voltak. Magyarországon az 1940-es évek végén és az 1950-es évek első felében a buko­vinai székelyekkel együtt a Dunántúlra került néhány száz főnyi moldvai csángó személytől gyűjtöttek a nyelvészek és a néprajzkutatók. Fontos itt kiemelni, hogy a nyelvészeti gyűjtésekben - például HEGEDŰS LAJOS ma már könyvritkaság­számba menő 1952-es kötetében 8 - is találunk folklorisztikai (és vallási néprajzi) adatokat. A különböző magyarországi archívumokban (ETNOLÓGIAI ADATTÁR, MTA ZENETUDOMÁNYI INTÉZETE, VIDÉKI MÚZEUMOK stb.) őrzött moldvai csángó folklóranyag legtetemesebb része ezekből az időkből származik. A kitele­pedettektől való gyűjtést illetően kiemelkedő jelentősége van DIÓSZEGI VILMOS, LAMMEL ANNAMÁRIA, KOVÁCS ÁGNES, BOSNYÁK SÁNDOR, DOMOKOS PÁL PÉ­TER, ANDRÁSFALVY BERTALAN, ERDÉLYI ZSUZSANNA, DOMOKOS MÁRIA, NÉME­TH ISTVÁN, VIRT ISTVÁN terepmunkájának, de ez a névsor még sokáig folytatható lenne. DOMOKOS PÁL PÉTER moldvai és magyarországi folklórgyűjtésének zömét tartalmazza a Csángó népzene című háromkötetes gyűjtemény, 9 amiben Petrás Ince János és néhány más kutató korábbi gyűjtései is megtalálhatók. A főleg nép­dalokat, balladákat tartalmazó kiadványban néhány siratóének is közlésre került. Azt, hogy a kitelepedettek körében is jelentős mennyiségű siratóének került rög­zítésre és lejegyzésre, az is jelzi, hogy a Magyar Népzene Tára ötödik, Siratok című kötetében (1966) 27 moldvai csángó siratóének szerepel 12 faluból. 312

Next

/
Thumbnails
Contents