Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lengyel Ágnes: A szombat és az „első szombat” kultusza a népi vallásosságban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Az első szombati engesztelés Herencsényben a következőképpen zajlik: Először szentmisén vesznek részt, majd elmennek a házhoz, ahol tartják az ájtatosságot. A Charbel-féle előírás szerint tömjénezéssel kellene kezdeni, de ez ma már elmarad. Szentelt vizet tesznek ki, amit a templomból hoznak. Ezzel vetnek keresztet, mert „az ördögnek ezek nem tetszenek." Az imádkozás a Szent Mihály arkangyalhoz szóló ördögűző imddsdg-gal („Exorcizmus a sátán és az elbukott angyalok ellen...") kezdődik, melyet papírlapról olvasnak fel közösen. Felolvassák (gépelt-fénymásolt papírlapról) Szűz Mária kinyilatkoztatását is, miszerint: „Isteni Fiammal Jézussal, szent Charbellel, szent Józseffel, a szent angyalokkal és szent Andrással ebbe a házba jövünk és veletek vagyunk." Ezután néhány perc csendet tartanak, „előterjeszteni (a kéréseket), hogy miért ajánlom fel a Szűzanyához, és akkor a Szűzanya előterjeszti az Örök Atyához." Ezután imádkozzák a rózsafüzért. Kezdetben elvégezték a tizenöt tizedet, azaz az örvendetes, fájdalmas, dicsőséges rózsafüzért is, most már lazítanak, csak öt tizedet végeznek, az időszaknak megfelelőt választva ki. Például nyáron a dicsőségest végezték, novemberben Halottak napja miatt a megholtakért a fájdalmasat, decemberben Krisztus születésének hónapjában az örvendetest. Elvégzik ezután a Lorettói litániát, Szent József litániát, Szent Charbel litániát, a keresztút egy változatát, az úgynevezett rózsakeresztút-at, melyről azt mondják, hogy „a Szent Szűz kinyilatkoztatta a kis Peblének, hogy mindannyiszor, ahányszor ezt az imádságot elimádkozzák, tízezer lélek szabadul ki a tisztítótűzből, száz lélek megmenekül és elnyeri az üdvözülés kegyelmét..." 47 Ezen kívül, az imák közben, illetve befejezésül énekelnek, elsősorban Szűz Máriához, vagy első szombatról szóló énekeket. Az imádságokat különböző nyomtatványokból, illetve fénymásolt lapokról végzik, melyekkel minden résztvevő rendelkezik, a szövegek többségét azonban már fejből is tudják. Az imádkozás körülbelül 3 óra hosszáig tart. Úgy érzik, általa sok-sok kegyelmet kapnak, de az ördög is igyekszik akadályokat gördíteni. Egyszer például, szombati lagzi miatt reggel tartották meg az ájtatosságot, nem a szokásos esti időpontban. Reggel 6 órakor kezdték. Mindenki majdnem elaludt, „ez az ördög támadása volt. Szenteltvízzel mosogattuk a szemünket, hogy ne aludjunk el"- mesélték. Hollókőben az első szombati engesztelő imádkozás 1985. körül kezdődött és 2003. körül maradt abba. Háznál végezte kb. 8-10 idősebb asszony, előénekes vezetésével. A falu fília volta miatt mise általában nem volt, hiszen csak vasárnaponként jár ide pap a szomszéd faluból. Egy öt tizedes rózsafüzért imádkoztak el, énekekkel együtt, a liturgikus időszaknak megfelelően. Kéziratos, gépelt lapokból, „összeszedett" füzetekből végeztek további imádságokat. Este 6-1/2 7 órakor kezdődött az ájtatosság és kb. 11 óráig tartott. Betegség, öregség miatt maradt abba mára az imaalkalom megtartása. 280