Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lengyel Ágnes: A szombat és az „első szombat” kultusza a népi vallásosságban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Balassagyarmaton a szalézi templomhoz kötődő imacsoportban is az ördögűző imd-val kezdődik az engesztelő imádkozás (ahogyan Herencsényben). Ezt az egyik résztvevő asszony római zarándokútja során ismerte meg az 1990-es években, s ő vezette be az első szombati imádkozás alkalmain. Az ördögűző ima végzésére Szűz Mária a fentebb bemutatott Ágnes nővéren keresztül is buzdít: „...hívjátok bizalommal Szent Mihályt, az égi seregek vezérét és a többi szent angyalt is a sötétség és a gonoszság fejedelme elleni küzdelemben."

48 Orhalomban (Nógrád m.) egyéni kezdeményezésre kiadott énekeket, imákat, litániát tartalmazó imafüzet segíti az engesztelő imaóra megtartását.

49 Az engesztelő ájtatosságok alkalmain végzett imádságok rendjének további dokumentálása még előttünk álló feladat.

50 Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az első szombat-пак az 1980-as évekre kialakult szokásgyakorlata közvetlen szakrális kapcsolatokon, jelenéseken, látomásokon alapul, s azt célozza, hogy az engeszteléssel az Isten—ember harmóniáját helyreállítsa. Az engesztelő-mozgalomban a szombati imaóra a vallási hagyomány szerves folytatását jelenti. Egymásra épülve, változva léteznek még a hagyományos Mária tisztelet elemei és a XX. század végén létrejött vallásos gyakorlat formái. A fentebb ismertetett történések, a látomások, üzenetek, mindez a sokféle, szerteágazó jelenség, az engesztelő imacsoportok tagjainak folklórjában élő tudásanyag, mely részben az egyházi — egyházon kívüli eredettel bíró nyomtatványokról, másrészt pedig a szájhagyomány útján terjedve épült be, s létezik ugyanúgy, ahogyan hasonló, látomásokban gyökerező vallásos hagyományok a korábbi évszázadokban is előfordultak. Jegyzetek 1 Mt. 24, 20; ApCsel 2, 1. 46; 3, 1; 10, 9; Herbert Haag: Bibliai Lexikon. Budapest, 1989. 1741. 2 Lévay Mihály: A boldogságos Szűz Mária élete, tisztelete, szenthelyei, legendái. Budapest, 1934. 227. 3 Nagy Ilona: Szombati napsütés (szócikk). Magyar Néprajzi Lexikon 5. 1982. 79. 4 Lévay Mihály: A boldogságos Szűz Mária élete, tisztelete, szenthelyei, legendái. Budapest, 1934. 227-228. 5 Magyar Katolikus Lexikon IV. Budapest, 1998. 791. 6 Palóc Múzeum 93. 5. 21. 7 Makula nélkül való tükör...Buda, 1863. 26. PM 86. 2. 11. 8 A katolikusoknál a hét más napjaihoz is tartoztak különböző imádságok, illetve szenttisztelet. Ebben a rendben a hétfő az angyalok, a kedd Szent Anna, a szerda Szent József, a csütörtök az oltáriszentség, a péntek Jézus kínszenvedésének, a vasárnap pedig a Szentháromság tiszteletének a napja. Vö.: Mindennapokra való imádságok... 281