Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lengyel Ágnes: A szombat és az „első szombat” kultusza a népi vallásosságban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. csényiek Németországból kapták a Zarándok Mdrid-t, a pap, aki közvetítette, azt mondta, „hogy ennek nagyon nagy ára van, mégpedig az, hogy mindig engeszteljenek, mindig imádkozzanak a szobornál, ne csak dísz legyen."

46 Ez a világszerte elterjedt szobor-típus különféle méretben, de azonos kivitelben készül. Máriát összetett kézzel, keblén fehér-piros-sárga színű rózsákkal ábrázolja. E rózsák Máriának a jelenések során a világhoz intézett üzeneteire, kéréseire utalnak. Az ájtatossághoz kapcsolódó ének tartalmazza ennek jelentését: „...fehér rózsa a könyörgő áhítat, piros rózsa vezeklés és áldozat, a sárga rózsa az engesztelés, égi jó Anyánk, minket erre kérsz...". A Zarándok Madonna szobra Szűz Mária szavai szerint sok kegyelem forrása, és védelmet jelent arra a hajlékra, amely befogadja: „Ahová csak elviszik a Zarándok Madonnát, oda én magam érkezem valóban, angyalok egész serege kísér (...) magammal viszem az Úr kegyelmét és anyai szívem szeretetét." Az engesztelő csoportok létrejötte, működése változatos módokon történt, s az imádkozás rendje is változatos. Az előírt imaprogram nem kötött, de előírás, hogy szerepeljen benne rózsafüzér, szentírásolvasás, és ha lehetséges, szentmise hallgatása, valamint szentáldozás. Az Engesztelő imaóra... című füzet Mária kinyilatkoztatása szerint tanácsolja az imaórát ötszöri keresztvetéssel kezdeni, ezzel a hívek a Szűzanya szavai szerint „Szent Fia Sebei által ajánlják magukat az Örök Atyának." E füzet további ajánlása a hagyományos rózsafüzér, a Szent Sebek rózsafüzér elimádkozása, lelki olvasmány és egyéb imádságok végzése. Az első szombatonként imádkozó közösségek tagjainak az engesztelés napjain ajánlott kenyéren és vízen böjtölni. Herencsényben Bartus Józsefné Szandai Teréz (1931-) előimádkozó és lánya Petrovecz Lászlóné Bartus Teréz (1951-) szervezték meg az első engesztelő imacsoportot, 1987-ben. Ebben az évben autóbuszos zarándokúton voltak Lourdesban és Fatimában, a faluból 5-6 fő vett részt. A fatimai magyar pap, Kondor atya adott nekik füzetet, azaz a fatimai jelenésekről szóló nyomtatványt. Ebben azt olvasták, hogy a pásztorgyermekektől Szűz Mária azt kérte, hogy a rózsafüzért mondják mindennap, és az első szombatot szenteljék a Szűzanya tiszteletére. Engeszteljenek, imádkozzanak, hogy „a világcsapások elháruljanak." 1987-ben még házukban kb. ötvenen jöttek össze imádkozni, annyian, hogy be sem fértek két szobájukba. További csoportok is alakultak, s összesen 7 ima-közösség működött a faluban. Mára azonban már csak az alapítók csoportja él, mindössze 8-10 fővel. A létszám lecsökkenésének oka az idős korosztály kihalása, betegség miatti akadályoztatottsága. Bartusné szerint ugyanis az imádkozást, „aki elkezdi, azt abba nem szabad hagyni, mert az akkora nagy bún." О kislánykorában olvasott először a fatimai jelenésekről, egy öregasszonytól kapott "rossz [állapotú] könyvből." Azt hitte, Fatima valahol faluja közelében van, s mindig vágyakozott eljutni oda. 279