Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lengyel Ágnes: A szombat és az „első szombat” kultusza a népi vallásosságban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A XIX. század második felétől a parasztság körében nagyobb tömegben elterjedt ponyvanyomtatványok is a szombati Mária-tisztelet forrásául szolgáltak. Az 1868-ban Bucsánszky Alajosnál nyomtatott Uj énekek I Szombati áldozat a bold. Szűz Mária tiszteletére című füzet egyik szövege megfogalmazza: „Szombat szűz Mária napja, Boldog ember, ki megtartja (...) Szombat a szűz Máriáé, Édes Jézus szent anyjáé..." E sorok Hollókőn (Nógrád m.) még napjainkban is, szó szerint egyező formában a folklór részeként élnek. Fábián Istvánné Czímer Ágnes úgy emlegeti, mint a „régi" előénekes asszony által hangoztatott mondást: „a szombat Szűz Mária napja, boldog ember, aki megtartja." Szintén népének egyik sorát említik Herencsényben: „Szombat szűz Mária ragyogó szép napja..."

17 Ugyancsak a XIX. század második feléből származó nyomtatvány a „Szombati koszorú / Minden házban szívben szükséges Mária koszorúja", s a címlapjára nyomtatott sorok a szombatonként tartandó ájtatosság végzésére buzdítják az olvasót: „minden keresztény nép, aki Szűz Máriához hú, vegye fel az olvasót, készítsen szép koszorút minden szombat estére, Szűz Mária fejére." 18 A ponyvanyomtatványokon és a szájhagyományban a szombati napsütésről szóló középkori eredetű legenda a magyar nyelvterületen mindenütt ismert. Szűz Mária a borús idő miatt nem tudta kiteregetni a kis Jézus kimosott ruháját. Fohászkodására kisütött a Nap, s azóta a hagyomány szerint e napon legalább egy kis időre mindig így történik: „Szombaton mindig kisüt a Nap, hogy Jézuskának a ruháját szárassza." - mondták Andrásfalván.

19 „E szép nap emlékére.../ Ertetek ruhátlan árva, / Nincs oly szombat, hogy ne látna / a nap sugara..." énekelték a ponyvanyomtatványból.

20 Varsányban (Nógrád m.) ennek variánsaként úgy tartották, hogy egy évben három olyan szombat is van, amikor nem süt ki a Nap, „mert a Szűzanya azon a napon sokat könnyezett, és még a Nap is megsajnálta."

21 Más változatok szerint Szűz Mária a kimosott fátylát vagy a haját szárította szombaton, s ezért süt ki a Nap.

22 A szombat egyes munkafajták tilalmi ideje is volt, éppen Szűz Máriára való hivatkozással. Általános volt a szombati fonás tiltása, mert aki ezt csinálja, az Mária „haját húzza", vagy „akasztalja a lépését."Az ilyen munkát végző asszonynak megfájdulhat a feje, tehene is elpusztulhat. Helyenként tilos volt e napon a kenyérsütés is. Bukovinában szombaton „nem szerettek sütni, azt mondták, hogy Szűz Máriát sütik meg."

23 A szombati napsütésről szóló legendában Szűz Mária mosása mintaadó tevékenység, de e nap mosásra való alkalmassága a péntekre vonatkozó (a nagypénteki hiedelemkörhöz kapcsolódó) mosási tilalommal is összefügg. Egyes helyeken azonban ezzel ellentétesen, éppen a szombati mosást tartották tilalmasnak. A domoszlóiak szerint szombaton nem szabad mosni, mert akkor Szűz Mária sír, s egy szombaton mosó asszonynak a mosókondérban meg is jelent a síró Szűz Mária. „Ha szombaton mosnak, megharagszik a Bol273