Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lengyel Ágnes: A szombat és az „első szombat” kultusza a népi vallásosságban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. dogasszony" — tartották Baranyában.

24 Hollókőben az idős előénekes asszony szintén azt mondogatta: „soha ne mossatok szombaton", s sok családnál valóban ez volt a szokás.

25 Karancskesziben (Nógrád m.), ahol pénteken sohasem mostak, az egész heti borús idő után következő szombati napsütést azzal a történettel magyarázták, hogy az angyalok egész héten mosták a ruhát, s szombaton szárítják.

26 Szatmárban pénteken és szombaton egyaránt tilos volt a mosás, mert aki pénteken kimosott ruhát visel, belevág a mennykő, aki pedig szombaton mos, az sírást okoz Máriának.

27 A holdújulást követő szombatot, újhold szombatját (és a vasárnapot) a katolikusok még különösebb gonddal ünnepelték. Tápén például a temetőben végezték ilyenkor az ájtatosságot.

28 A Rózsafüzér-Társulatokban a hónap első vasárnapján cserélik ki egymás között a „titkokat" ("cédulaváltás"). A Szűz Máriához szóló „cédulaváltó" énekekben utalások találhatóak az új holdra, s egyúttal figyelmeztetések az idő múlására, a halál-bűnbánat összefüggésében. A hónap első péntekének és szombatjának a katolikus vallásgyakorlatban való kitüntetettsége a Jézus Szíve tisztelethez, Alacoque Szent Margit látomásaihoz és Mária Szeplőtelen Szívéhez kapcsolódik. A szent hagyomány szerint Jézus Szent Margitnak ígéretet tett arra, hogy nagy kegyelmekben részesíti azokat, akik Szent Szívét tisztelik. A kultusz terjesztésére laikus vallásos társulatok, confraternitások alapultak már a XVII. században. A Jézus Szíve Társulatok már a barokk korban megjelentek Magyarországon. A kultusz igazi népszerűsége a XIX. század közepétől kezdődött, amikor szinte minden egyházközségben alakultak Jézus Szíve Társulatok.

29 A Jézus Szíve tisztelet főünnepe a pünkösd utáni második vasárnapot követő péntek, minden elsőpéntek és a június hó. Jézus kinyilatkoztatta, hogy akik kilenc egymásután következő hónap első péntekén gyónnak és áldoznak, nem halnak meg szentségek nélkül. A Jézus Szívéhez kapcsolódó első péntek-kultusz mellett a hónap első szombatja a Mária-tisztelet napjává vált, s ez napjainkban az „engesztelő-imamozgalom"-mal van szoros összefüggésben. Az engesztelés, vagyis a bűnök jóvátételének gyakorlata, - a szombati nap számontartásához hasonlóan - igen régi eredettel bír. Már az I. babilóniai dinasztia korában sappattunak, vagy engesztelés napjának mondták a hónap 15. napját (holdciklussal összefüggő időpont). A zsidóságnál a 7. hónap 10. napja az engesztelés ideje (héb. Jóm hakkippurim), ez Izrael általános bűnbánati napja, amelyre a törvények böjtöt és szombati nyugalmat rendeltek.

30 Az engesztelés fogalomkörével kapcsolatosan az Újszövetségből is tájékozódhatunk. Egyes helyek arra buzdítják a hívőket, hogy Jézushoz hasonlóan járjanak el, imával, böjttel, hozzanak áldozatot engesztelésül önmaguk és az egész emberiség bűneiért.

31 274