Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lengyel Ágnes: A szombat és az „első szombat” kultusza a népi vallásosságban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. „mivel az Úr Isten a' szombatot az által, hogy a munkától megnyugodott, megszentelte. Azért az ő szent anyját is azon a napon akarta megszentelni..." 7 Nyilvánvalóan egyházi befolyásra és a különféle ájtatos nyomtatványok hatására visszavezethetően, a katolikus magyar parasztságnál napjainkig ismeretes a szombati nap Szűz Máriának szentelése.

8 E napot „félünnepnek" tekintették, csak délig dolgoztak, azután már csupán a ház körüli munkákat végezték el: „Szűz Mária tiszteletire ... délután már mezei munkát nem végeztünk."

9 A katolikusok e napon külön ájtatosságot is tartottak. Miksiben (Mikusovce, v. Nógrád m., SzK.) például minden szombaton este együtt imádkozott a család, elvégezték a rózsafüzért, a lorettói litániát és az Úrangyalát. Szeged-Alsóvároson és Tápén az idősebb asszonyok Mária tiszteletére fehér kötényben jártak szombatonként, s délután a buzgóbb hívek egy-egy háznál gyűltek össze a rózsafüzér imádkozására.

10 Csépé Klárának, a hasznosi (Nógrád m.) látnokasszonynak legkedvesebb énekét talán nem véletlenül, a „Szűz Anya súgta meg (...) egy szombati napon."

11 Mátranovákon (Nógrád m.) egy látnokasszonynak 1992. január vége óta, mindig szombaton, téli időszámítás szerint délután 2 órakor „jelenik meg" Szűz Mária. Egy mai palóc búcsúvezető szerint a szombat azért Mária napja, mert „csak ő hitt Jézus feltámadásában. Jézus szombaton halva feküdt, még az apostolok sem hitték, hogy feltámad, csak Mária, s ezért szentelik e napot az ő tiszteletére." n A szombati Mária tiszteletnek egyik formája volt a böjtölés is. A herencsényi (Nógrád m.) Csizmadia Jánosné Kissimon Katalin (1881-1978) előimádkozó-aszszonyra például még napjainkban is úgy emlékeznek vissza, hogy jellemző cselekedete volt, hogy szombatonként főtt ételt nem evett, csak gyümölcsöt, kenyeret, vizet meg egy deci bort fogyasztott.

13 A bukovinai istensegítsiek adventban böjtöltek meg minden szerdát, pénteket és szombatot.

14 A halál időpontjának előre megtudásáért terjedt el három egymást követő szombatnak a megböjtölése, ponyvanyomtatvány nyomán. Szintén a halotti szokáskörhöz kapcsolódik azon Szűz Máriának tulajdonított kinyilatkoztatás, hogy akik a „szent vdllruhd"ban (skapuláré) halnak meg, azt a „Boldogságos Szűz a halálukra következő első szombaton kiszabadítja a purgatóriumból."

15 A szombat hagyományos napja volt az esküvőknek, s e nap kitüntetettsége a népszokásokban, mágikus eljárásokban is megnyilvánult. A várandós asszony sikeres szülésért megböjtölte e napot, s volt aki ugyanezért a szombat esti harangozáskor úgy ült a ház küszöbére, hogy egyik lába a házban, másik pedig a küszöbön kívül legyen. Kisgyermekek fürdővizét szombaton nem öntötték ki, inkább vasárnap reggelig bent „hálatták". Moldvában szombaton nem vitték ki a szemetet a házból, mert akkor szerencséjük elvész. Azt tartották, aki szombaton lencsét eszik, az vasárnap szép lesz. l6