Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)
V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Lengyel Ágnes: A szombat és az „első szombat” kultusza a népi vallásosságban
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Lengyel Ágnes A szombat és az „első szombat" kultusza a népi vallásosságban A szombat az ószövetségi időbeosztás szerint a hét hetedik napja, melyet a zsidóság a mindennapi teendőktől való tartózkodással ült meg, az Ószövetség és a Mózes által kapott Tízparancsolat szellemének megfelelően. A napok hetes beosztását a keresztények is követték, azonban az istentisztelet céljára a hét első napját, a vasárnapot szentelték. 1 A szombati nap Szűz Máriához fűződő kultusza már az ókeresztény egyházban is jelen volt. Böjtöt tartottak ekkor Mária halott fia fölötti fájdalmának, s annak a szombatnak az emlékére, melyen Jézus kereszthalála után a sírban feküdt. 2 A középkor elején a római katolikus liturgia a szombatot Szűz Mária tiszteletére szentelte. A toulouse-i zsinat (1229) elrendelte a szombati Mária Utániakat. 3 A keresztes háborúk idején e napot különösen szerencsésnek, megszenteltnek vélték, számon tartottak szombati napokhoz fűződő nevezetes eseményeket. A harcba indulók szombatonként elvégezték a Boldogságos Szűz officiumát, amit az egyház külön e napra rendelt. A katolikus hagyomány szerint Szent Lajos francia király Mária tiszteletére minden szombaton szegényeket és betegeket istápolt, Borromei Szent Károly minden szombatot megböjtölt. Olaszországban a szombatot Mária napjának nevezték. A német nyelvterület egyes vidékein az utolsó ítélet angyala, Szent Mihály napja (szept. 29.) utáni három szombatot aranyszombat-nzk nevezték, s külön ájtatossággal, búcsújárással ünnepelték. Az aranymisék e napjai tulajdonképpen engesztelő alkalmak voltak az üdvösség érdekében. 4 Egészen 1970-ig, a II. vatikáni zsinat misekönyvéig érvényben voltak azok a votív misék, amelyeket Szent V. Pius pápa (1504—1572) a hét egyes napjaira ajánlott, köztük szombatra Szűz Máriának négy fajta votív miséjét. 5 E nap egyházi liturgián kívüli kultuszához, magánájtatosságokhoz nyomtatott irodalom tartozott. 1695-ben jelentette meg a későbbi nádor, Esterházy Pál Az Boldogságos Szűz Mária Szombattya című gyűjteményét, Nagyszombatban. Ez a kis kötet az év ötvenkét szombatjához tartalmaz olyan csodás történeteket, melyek Szűz Mária segítő alakját állítják a hívek elé, s a szombat ünnepléséhez mintaképül szolgáltak: „Legyen azért a szombatnap mindnyájunknak kiváltképen való hálaadó napunk.. ." 6 A gyűjtemény hosszú időn át népszerű volt, s átdolgozott kiadása még a XX. század végén is előfordult a parasztság ájtatos olvasmányaként. Hasonlóan, a XX. század második feléig használatban volt a Makula nélkül való tükör... című barokk mű, amely szerint Szűz Mária szombati napon született, 271