Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Varró Ágnes: A Mári kongregációk és a Mária-lányok társulatának erkölcsnevelő törekvései és hatása a Székesfehérvári Egyházmegyében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. regációja. Külön kongregációk működtek a középiskolákban: a ciszterci rend gimnáziumának 1903-ban, az Arpádházi Boldog Margit leánygimnáziumnak 1926-27-ben alakult saját kongregációja. Mindkét kongregáció történetének alapos, rendszerező feldolgozását megtalálhatjuk a Püspöki Levéltár kéziratai között Dunai Rita és Szarka Piroska kutatásai összegzéseként.

1 A kongregációk megalakulásukkor automatikusan elfogadták és átvették a római első kongregáció szabályzatát, természetesen a helyi adottságoknak és az adott kongregáció tagsági összetételének megfelelően további szabálypontokkal ki is egészíthették azt, elsőrendű forrást nyújtva ezzel a kutatás számára. Kutatásaim során négy, a kongregációk működését szabályozó helyhez kötött alapszabályt találtam: 1912-ből az ercsi, 1916-ból a rácalmási, 1926-ból a bicskei és 1932-ből a váli Mária kongregációk életének, lokalizált irányelveinek rögzítése történt és nyújtatott be a megyéspüspök felé jóváhagyás végett. A kongregációs szabályok aktualizálásának fontosságát a váli dokumentum bevezetője indokolja lényegretörően: „Az általános szabályokban él a Mária kongregáció. Ezektől eltérni annyi, mint magát a kongregáció eredeti, éltető szellemét gyengíteni. Mindazonáltal helyi viszonyok határozzák meg, mi módon alkalmazzuk az általános szabályokat sikeresen."

2 A kongregációk célja Mária tisztelete, az ő nevében való buzgólkodás, miként ezt az ercsi alapszabály bevezetője leszögezi: „A boldogságos szűz Mária kiváló tisztelete, erényei követése a ker. kath. szellem ápolása és Isten szolgálatában való buzgóság képezi a társulat célját. E nagy cél elérésére első és főkelléknek tartják szűz Máriát gyermekded módon tisztelni és szeretni; e tiszteletet és szeretetet jámbor áhitatgyakorlatokban ki fejezni, ügyes bajos dolgokban hozzá folyamodni és kivált állhatatos kitartással gyakorolni minden erényeket, melyek egy ker. hajadon életviszonyainak megfelelnek s a szűz Anya méltó gyermekévé tesznek. A társulat tagjai kötelességükké teszik, mint ezt a társulatba való felvételnél megígérik, szűz Máriát tisztelni, szeretni, erényeit követni s tiszteletét tehetségük szerint másoknál előmozdítani."

3 A kongregációk két nagy általánosan érvényes célja fogalmazódik itt meg, az önmegszentelés és az apostolkodás. A szabályzatok rögzítik a társulat nevét, védőszentjét vagy pártfogóját aki legtöbbször női szent, gyakran Boldog Margit, Szent Ágnes, Szent Erzsébet vagy Kis Szent Teréz. Pontosan körülírják a szabályzatok a tagság helyzetét is. A váli megkülönböztet jelentkezőt, aki belépési szándékát kinyilvánítja a kongregációt vezető papnak, a prézesnek, jelölt az, akit a prézes legalább három gyűlés látogatása után a jelöltek közé felvesz, rendes tag, aki a heti gyűléseken, közös áldozásokon és minden összejövetelen hűségesen megjelenik, távollevő tag pedig, aki Válból elköltözött 248