Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

V. Vallásgyakorlás, népi erkölcs - Varró Ágnes: A Mári kongregációk és a Mária-lányok társulatának erkölcsnevelő törekvései és hatása a Székesfehérvári Egyházmegyében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. ugyan, de évente legalább egyszer, lehetőleg december 8-án megjelenik és megújítja fogadalmát, renóvót ad. Részletesen olvasható a helyi kongregáció szervezetének felépítése, belső hierarchiája is, a tiszségviselők feladatai és kötelességei. Az első vezető mindig a prézes, rendszerint a helybéli plébános, akit a megyés püspök nevezett ki. О vezette a tanácsgyűlést, vette fel és bocsátotta el a tagokat, őelőtte tétetett a fogadalom illetve annak megújítása. A lelki vezetőjéhez nagyon ragaszkodott a kongregáció tagsága. 1935. augusztus 8-án kelt az a levél, amelyet Székesfehérvár-Felsőváros Kis Szent Teréz leánykongregációja nevében Lits Mária titkár írt gyöngybetűkkel a püspökhöz, melyben arra kéri, hogy a sajnálatos módon elhelyezett prézesük, legalább az átmeneti fehérvári tartózkodása alatt még elláthassa a társulat vezetését: „A múlt tapasztalata, hogy minden egyes prézes változás alkalmával olyan erős visszaesés tapasztalható, hogy ilyen esetekben a kongregáció fennállása is veszélyben forog. A mi tagjaink a konzervatív Felsőváros leányaiból tömörülnek, akik a megszokott emberekhez és szokásaikhoz görcsösen ragaszkodnak, a változást vagy nem, vagy csak igen nehezen tűrik. Hála a jó Istennek, a mostani lelkivezetés alatt a tagok oly buzgók és olyan színvonalra emelkedtek, hogy az egyszerű leányok, nem kímélve fáradtságot önmagukat képezve társaik épülésére saját maguk által búvárkodott és megirt előadásokat tartanak s a kongregációt kifogástalan buzgósággal látogatják."

4 A kongregáció hivatali testülete a tanács vagy magisztrátus volt, élén a prefektával, aki előimádkozó, felolvasó, lefolytatta a gyűléseket, hitelesített. Helyettese az alprefekta, aki a jelöltek felkészítésével foglalkozott. Aztán a titkár, aki öszszekötő szerepet játszott a prézes és a tagok között. A jegyző a jegyzőkönyveket vezette, illetve őrizte azokat. A pénztáros, mellette két ellenőrrel a kongregáció költségvetéséért, anyagi biztonságáért felelt. A háznagy olvasta fel gyűlések előtt a névsort, ő osztotta ki a tennivalókat, feladatokat, felelt a terem rendbetételéért. A bicskei kongregáció szabályzata részletesen kitér a társulat tulajdonát képező felszerelésre, érmékre, bélyegzőre, bélyegzőpárnára, jegyzőkönyvekre, alapító okiratra, valamint könyvtárra. Általánosan jellemző volt, hogy tagdíjat nem kellett fizetni a kongreganistáknak, de egész évre előre elkészítették a költségvetést, s az egy főre jutó összeget kiszámolták és elosztották. Jelentős mértékben elősegítették a működést az adományok, ajándékok, alkalmi gyűjtések. A székesfehérvári Boldog Margit leánygimnázium Mária kongregációja a városi Caritas boltot üzemeltette, s az innen befolyt jövedelemmel is a társulat rendelkezett. A szabályzatokban olvasható még a kongregációk által kötelezően megtartott ünnepek, a tisztújítás menetének részletezése, a társulaton belül alakult különféle szakosztályok feladatainak és kötelességeinek a leírása. A szabályzatok és különösen a kongregációk által mindennaposán használt káték, kézikönyvek is hosszan 249