Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Kepéné Bihar Mária–Lendvai Kepe Zoltán: Az őrszentvidi forrás különleges reneszánsza

- Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. A jelentőségéből nagymértékben veszítő kegyhely sorsának alakulásában a kommunista rendszer bukásának utóévei hoztak nagyobb változást. A dobronaki járás vezetői olyan településfejlesztési koncepciót alakítottak ki, amelyben nagy szerepet kapott a turizmus. A korszellemből adódóan ez az időszak egybeesett Szlovénia területén is az egészséges életmód reneszánszával. Egyre többen fordultak az egészséges táplálkozás, a természetgyógyászat, a természetközeli életmód felé. A gyógyító természetnek a kultuszához való visszafordulás egyik irányzata a föld mágneses energiájára, illetve az ember belső energiájára építő bioenergetika. így néhány szlovéniai radiesztéza ellátogatott a Bakonaki-tóhoz is, azzal a céllal, hogy igazolják feltevésüket, amely szerint a régi korok épületei és a szent források különösen nagy energiával rendelkező helyeken találhatóak. Méréseket végeztek és megállapították, hogy a tó körül, de kiváltképpen a forrás és a kápolna térségében magas gyógyító energiával rendelkező pontok találhatóak. Véleményük szerint ezeken a pontokon bizonyos ideig való tartózkodás jótékonyan hat egyes szervrendszerek egészséges működésére és gyógyulására. így a Baba-kútja 450 méteres átmérőjű körében körülbelül 50 gyógyító energiájú pontot határoztak meg és 26-ot ki is jelöltek.

15 Az égieken kívül a dobronaki polgármester közbenjárása is igen valószínűnek tekinthető a radiesztézák látogatása kapcsán, hiszen ezzel turisztikailag még vonzóbbá vált a tó környéke. Az energiapontok felfedezése után óriási turizmusfejlesztő munkálatok vették kezdetüket. Kiépítettek egy túraútvonalat az energiapontok mentén. Az egyes pontokat fahasábokra illesztett fába égetett számokkal jelezték. Az ide érkezőket több száz férőhelyes parkoló, vendéglátóipari egységek, gyermekmegőrző, turisztikai információs iroda, több nyelvű információs táblák, turistajelzések fogadják. A közben natúrparkká nyilvánított terület a Bakonaki tó körül kijelölt energiapontok, az erdő, a forrás és a tó, a hatékony hazai és nemzetközi reklámozásának köszönhetően egész évben sok látogatót vonzanak. A búcsú napja kivételével egész évben meglepő módon zárva tartott kápolna ajtaja előtt azóta folyamatosan találhatók gyertyák és kívánságcédulák, az energiapontokon sokan állnak és mindig van valaki a forrásnál is. A dobronaki önkormányzat pedig egy ügyes marketingfogással a búcsú, azaz június 15-e hetét a Dobronaki Turizmus Hetének nyilvánította. Ilyenkor a hét minden napján koncertek, színes folklór műsorok, vetélkedők, gasztronómiai rendezvények várják az ide látogatókat. A Bakonaki-tó körül kiépült turisztikai központ jelképe pedig a kis szenteltvizes bugyogós korsó lett. Meglepő módon a szent forrásnak a turizmus szolgálatába való állítása, azaz egyfajta deszakralizálása Szent Vid kultuszát és a kápolna búcsúját bizonyos értelemben „felvirágoztatta". Az energiapontok kijelölése után a kegyhely búcsúja ismét új életre ébredt úgy, hogy egyúttal a hagyományos búcsújárás szinte min240