Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Kepéné Bihar Mária–Lendvai Kepe Zoltán: Az őrszentvidi forrás különleges reneszánsza

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Bakonaki-erdőben, a mesterséges Bakonaki-tó partjától nem messze található. Az erdő egyik völgyében fakadó forrást a vendek csak egyszerűen Vidov izvir-nek, azaz Vid-forrásának mondják, a magyar ajkú lakosság azonban nem forrásnak, hanem az idősebbek Baba-kútjá-пгк, újabban pedig Víd-kútnak vagy Víg-kútnak emlegetik. A hely egyik legendája szerint egykoron az erdőben dolgozó favágók a forrás előtt kialakult kis tokában

8 egy ragyogó fehér ruhás gyermeket láttak, aki szerintük egy égi lény lehetett, mert közeledésükre mindig eltűnt. Egyesek szerint ezért nevezik a forrást Baba-kútjának. Ez a megfogalmazásbeli különbség a két nemzetiség között abban is visszatükröződik, hogy Gönczi Ferenc 1900-as évek legelejéről való leírása szerint a vidék magyarsága a forrásnak vizét sebes láb gyógyítására használta.

9 Érdekes módon sem a szembetegségek gyógyításának részletes leírásánál, sem másutt a Vid-kúti víz hagyományait nem említi. A forrás gyógyító erejével kapcsolatosan a népi emlékezet számos csodát őrzött meg. Ezek szerint a vízben arcukat, szemüket megmosó vak, szembajos, szembetegségekkel küzdő férfiak, nők, fiatalok és öregek nyerték vissza látásukat. Bár többféle betegségben reméltek gyógyulást a forrás vízétől, lábfájás, fejfájás, általános gyengeség esetén is, mégis ma csak a látás, a testi és lelki értelemben véve tisztán látás és a szem különböző betegségei esetén tartják hatékonynak.

10 Nem véletlen van ez így, hiszen a latinban és a szlávban a video, vidi ige azt jelenti, hogy lát, látni. Ilyenfajta magyarázat a népi etimologizálásban gyakran megjelenik. Érdekes továbbá az is, hogy más kultuszhelyein Szent Videt nem a látásért, a testi-lelki értelemben vett tisztánlátásért tartják számon közbenjáró szentként. Grynaeus Tamás viszont a szent kutak kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ezeket legtöbbször szem- és lábfájás esetén tartják foganatosnak. Ezt arra vezeti vissza, hogy valószínűleg ezek voltak a leggyakoribb, népbetegségnek számító nyavalyák. Az őrszentvidi forrás melletti domboldalon a XX. század első felében Szent Vitus tiszteletére kápolna épült, de a helyiek szerint „emberemlékezet óta" állt ott templom, amit azonban hiteles források nem támasztanak alá. A szentkút névadója Szent Vid a Tizennégy Segítőszent egyike. A Tizennégy Segítőszent kultusza valószínűleg Dél-Németországban alakult ki a XIV. század táján, de egyes kutatók szerint korábban. Előbb a XV, majd azt követően pedig a XVIII. században német telepesek közvetítésével jutott el Magyarországra is. A tizennégy szentből álló csoport tagjai leggyakrabban a következők: Szent György, Balázs, Erazmus, Kristóf, Pantaleon, Vid, azaz Vitus, Cirjék, Ákos, Euszták, Dénes, Egyed, Alexandriai Szent Katalin, Antiochiai Szent Margit és Borbála. Egy-egy vidékre azonban jellemző, hogy a kevésbé ismert szentek helyett más, népszerűbb szentek szerepelnek a csoportban.

11 Szent Vid legendája szerint Szicíliában született, akit pogány apja akarata ellenére nevelői keresztény hitben neveltek. 12 éves korában a helytartó parancsot adott az apjának, hogy a fiú fejéből verjék 238