Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Kepéné Bihar Mária–Lendvai Kepe Zoltán: Az őrszentvidi forrás különleges reneszánsza

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán Az őrszentvidi forrás különleges reneszánsza A víz а négy őselem egyike, а földi lét egyik alapfeltétele. így tehát nem véletlen, hogy az emberiség kezdeteitől fogva tisztelte a vizet. Számos kultuszban, vallásban szent helyként jelennek meg a források, folyók, patakok és víznyerő helyek.

1 A magyar nép korai víztiszteletére utal Szent László királyunk azon törvénye is, amelyben megtiltja a kutaknál, forrásoknál való pogány áldozást.

2 A későbbiekben azonban a víz, a kút, a forrás, mint a keresztény vallás, ezen belül is a búcsújárás egyik fontos elemeként jelenik meg.

3 A Bálint Sándor által is oly sokat emlegetett bölcs lélektani megfontolások miatt az egyház szakralizálta ezeket a helyeket és beépítette kultuszába. Számtalan búcsújáró helynek spirituális központjai ezek a szent kutak és források.

4 Arra azonban egyelőre kevés példát ismerünk, hogy ezen szent helyek az „elvallástalanodó" időszakokban hogyan lesznek újra a természetkultusz központjai, azaz a természetgyógyászatban nagy szerepet kapó személytelen gyógyító erők megnyilatkozásának kultikus helyei. Előadásunkban a történelmi Magyarország és Zala vármegye nyugati végéről, a ma Szlovénia területén található őrszentvidi forrás különleges reneszánszát bemutatva szeretnénk példát hozni erre. Kutatásunk helyszíne a Muravidék, a szlovéniai magyarság élőhelye. Ezen térség négy nemzet: a szlovén, az osztrák, a horvát és a magyar találkozásánál fekszik. Emiatt igen érdekes és hálás terepe a néprajzi kutatásnak, így a vallási néprajznak is. Az egykoron Zala és Vas vármegye, majd Trianon után a SzerbHorvát-Szlovén Királyság, azt követően Jugoszlávia, napjainkban pedig Szlovénia területén élő, alig tízezer lelket számláló magyarság népi kultúrája gazdag tárháza az interetnikus kapcsolatok megnyilvánulásainak. A magyar lakosság túlnyomórészt római katolikus vallású, néhány határon-túlra került őrségi református falu kivételével. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, amire Bálint Sándor is többször felhívta a figyelmet tanulmányaiban, hogy az Esterházy család, akik a vidék legnagyobb földesurai és egyben kegyurai is voltak, nagy hatást gyakoroltak vallási életére. Örszentvid, népi nyelven Sztrelec, szlovénul pedig Strehovci

5 egykoron az alsólendvai járáshoz, napjainkban pedig a dobronakihoz tartozó,

6 232, zömében római katolikus vend lakosú település.

7 A Szent Vitus forrása, amelyről előadásunkban szó lesz, a magyar-szlovén nyelvhatáron fekszik, így tehát nem meglepő, hogy tiszteletét mindkét nép a magáénak vallja. A forrás a Dobronak melletti 23J