Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - S. Lackovits Emőke: Megszentelt helyek, gyógyító és csodaforrások a Veszprémi Római Katolikus Egyházmegyében, különös tekintettel a Bakonyra és a Balaton-felvidékre

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. tozik és történetük is sok esetben hasonló az általunk vizsgáltakhoz. Ugyanitt említhetjük meg a Heves megyei adatokat. Nyolc szentkút, illetve csodaforrás található a területen, közöttük van a hasznosi is, amely valójában Mátraszentimrén keletkezett. Mária jelenéssel kapcsolatos Ecséd Szentlapos, Feldebrő Szentkút, Kerecsend Csodatévő kút, Pálosvörösmart Szentkút, Tófalu Szentkút és Mátraszentimre Szentkút. Erdőtelek Szentkútnál a forrás Szent Vendel leszúrt botjának, míg Istenmezeje Szentkútnál vélhetőleg Szent Lászlónak köszönhető.

39 Szentkútként a Veszprémi Római Katolikus Egyházmegyében további forrásokat is számon tartottak, jelesen azokat, amelyeket különböző indíttatásból valamelyik szent tiszteletére neveztek el, mint pl. Somogyszilban, ahol valamilyen szent képét fedezték fel a kút vizében, amiért imádkozni jártak ide.

40 Erről Pesty Frigyes is említést tett Helységnévtárában.

41 Vászolyban Szent Imre, Hetesen, Somogysárdon Mária, Andocson pedig Szent János tiszteletére nevezték el a forrást. Utóbbinak vize a szent szobra alól tör a felszínre, ugyancsak gyógyító erejűnek tartották, belőle a búcsúsok haza is vittek.

42 Tudunk ugyanakkor Szent Ilona, Szent László tiszteletére elnevezett forrásokról is. Ilyen a Somogyvárott található, amellyel már Padányi Bíró Márton vizitációja foglalkozott. Szent István kútnak mondták azért, mert a hagyomány szerint a Koppánnyal vívott csata után a király itt mosta meg a kezét, amitől a víz csodatévő erővel ruházódott fel. A török hódoltság idején is látogatták a forrást a gyógyulást keresők, sőt a törökök ugyancsak használták erre a célra, hasonlóan a segesdihez. 1723-ban egy spanyol zsoldos összezsugorodott végtagjai gyógyultak meg itt, amiért parancsnoka, hg. Villanova ezredes kápolnát emeltetett ide 1724-ben és Bécsben szobrot készíttetett bele a szent királynak. A csodás gyógyulásokat Domaniczky János tapsonyi, majd somogyszili plébános szemtanúként örökítette meg, de többekről hallott is. Közöttük nemcsak római katolikus gyógyultak, hanem reformátusok nevei is ismertek, ugyanúgy, mint Segesden.

43

. Az 1970-es években a hagyomány már nem Szent Istvánhoz, hanem Szent László királyhoz kapcsolta a szent kutat, aki a forrásban kezét megmosta, amitől az csodás, gyógyító erőt kapott. A földrajzi nevek gyűjteményében a szent kút „Szentesica fórás" megnevezéssel szerepel.

44 Végezetül meg kell még említeni azokat a szentnek mondott kutakat is, amelyek zarándokok útvonalába estek. Ilyenek a Sümeg és Csabrendek határában lévők, amelyeknél a Sümegre igyekvő zarándokok pihentek meg. Figyelemre méltó számban találhatók a térségben olyan rendkívül bővizű kutak, források, amelyeket kiapadhatatlannak tartottak és áldásként fogtak fel, ahonnan mindig lehetett vizet vinni, ahol az állatok számára mindig volt itatási lehetőség. Említésre érdemesek ezek azért, mert ugyancsak szent kút névvel illették őket. Megtalálhatók a Somló környékén Dobán, Iszkázon, a Bakonyban Borzaváron (a kupi és az ugodi szentkutakat is így tartották már számon az 1980-as 230