Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - S. Lackovits Emőke: Megszentelt helyek, gyógyító és csodaforrások a Veszprémi Római Katolikus Egyházmegyében, különös tekintettel a Bakonyra és a Balaton-felvidékre

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. a Darázs-hegy közelében a Daróci-dűlőben a sziklából kibugyogó víztől a XIX. században többen meggyógyultak. Ezért nagyobb ünnepeken és újhold vasárnapokon körmenetben keresték fel a helyet a zarándokok mindaddig, amíg ezt a papok meg nem tiltották.

22 A helyet és a gyógyító forrás meglétét Pesty Frigyes is megemlítette. Ugod külterületén a középkori, majd elpusztult Olaszfalu-Balata szőlőhegy lábánál lévő feszület (ez egyike annak a három feszületnek, amelyek a Szegre-dűlő út mentén álltak egy 1882/83. évi térkép szerint) közelében felfakadó forrás ugyancsak szentkútként volt ismert, ahova körmenetben mentek ki a hívek, mivel a kút vizében a Szűzanyát vélték megpillantani. Tatay Sándor is ír róla Bakonyi krónikájában, sőt, megemlíti, hogy a hitetleneket nem is a katolikusok, hanem a súri evangélikusok verték meg. Ez a jelenés Csatka közelsége miatt nem véletlen, valójában az ugodi szentkutat Csatka filiációjának tekinthetjük.

23 Devecser és Kolontár között ugyancsak létezik egy szentkút, amit kolontári szentkútként ismernek. A vasúti sínek aljában található, de a XIX. század végéig még a jelenlegi vasút helyén volt. A vasút építésekor be akarták tömni a forrást, de éjszaka olyan morajlás lett, hogy a környéken mindenki felriadt. Ekkor a forrást átvezették a vasút alatt és így került mai helyére. Jelenleg szépen rendben tartott a környezete, padokkal ellátott, kikövezett terecske húzódik előtte. A forráshoz két oldalon lépcsőkön lehet lejutni. A forrás fölött nyitott kápolna áll, benne oltár, rajta az Istengyermeket tartó Szüzanya szobra, virágokkal körülvéve. A szentkutat minden esztendőben, Fogolykiváltó Boldogasszony napján, illetve a hozzá közel eső, szeptember utolsó vasárnapján keresik fel csoportosan, amikor itt misét is tartanak. Ilyenkor minden esztendőben az ajkai káplán jön el ide. A forrás rendkívül bő és jó vizű, többen rendszeresen visznek belőle. Hajdani öregek elbeszéléséből ismert, hogy csodálatos gyógyulások történtek itt, amit azzal jeleztek, hogy a forrást övező fákra akasztották a gyógyultak botjaikat, mankóikat. A szentkút vizétől meggyógyultak közül egy asszony ma is él még, akit gyermekként Ajkarendekről vittek ide néhányszor, mert annyira sebes volt az arca, hogy már nem is látott. Többszöri mosdatás után a sebek eltűntek és látását is visszanyerte. Egy másik asszony pedig gyomorrákból gyógyult meg, miután fél évig itta a szentkút vizét. A két világháború közötti esztendőkben és ezt megelőzően még Kislődről is érkeztek zarándokok a szentkúthoz. Ilyenkor a helyiek mindig délután mentek ki a forráshoz, egyénileg vagy néhányan összefogva. A szentkút mellett egy feszület is áll, amit a kolontáriak állíttattak. Nagyboldogasszony és Kisasszony napján körmenetben keresték fel a helyet a helybéliek, míg a kislődiek Szent Vér napján. Hosszú ideig elhanyagolt volt a forrás és környéke, még a Szűzanya szobrát is összetörték a környékbeli cigányok. Glózer László előimádkozó 46 db-ból rakta össze és állította vissza a szobrot a helyére. (L, 2., 3. kép)