Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - S. Lackovits Emőke: Megszentelt helyek, gyógyító és csodaforrások a Veszprémi Római Katolikus Egyházmegyében, különös tekintettel a Bakonyra és a Balaton-felvidékre

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. álltak, akik az előimádkozó, előénekes és a búcsúvezető szerepét töltötték be és mint minden zarándoklat esetében hajthatatlannak bizonyultak a zarándokok lelki igényeinek képviseletében. Az esperes felindultságában olyan banyáknak nevezte őket, akik elbutítják téveszmékkel a népet.

16 Erősen emlékeztet erre az esetre a pribeli, ahol a templomdomb oldalán fakadt fel a víz, amelyhez tömegesen zarándokoltak a hívek. A babonás cselekedeteknek megakadályozására a pap falaztatta be a forrást, de a víz átszivárgott a falon, ami tovább is oda vonzotta a betegeket, akik offerként rongyaikat hagyták a forrás környékén.

17 Közel azonos történet fűződik a gajári (Pozsony mellett) csodakúthoz, amelynek vizében 1893ban Szűz Máriát látták, aminek eredményeként zarándokok tömege kereste fel a helyet Ausztriából, Cseh-és Morvaországból. A szolgabíró, a híveket elriasztandó, egy hordó kreolint öntetett a vízbe, amelynek kiáradó bűzét azzal magyarázták a hívek, hogy a Szent Szűz megharagudott és átengedte a kutat a sátánnak.

18 Hasonló a története Kerecsend Csodatévő kútjának (Heves m), ahol 1872-ben egy gyermek látta meg a Szűzanyát egy kút vizében, ahova azután csoportosan tódultak a gyógyulni vágyók mindaddig, amíg az egri érsek és a vármegyei hatóság meg nem tiltotta a zarándoklatokat és a kutat be nem tömte.

19 A Somogy megyei Nagyszakácsiban ugyancsak megjelent a Szűzanya, mégpedig egy pásztor lánykának, a falu határában lévő patak hídjának közelében. A csodának hamar híre szaladt, amiért a nép közeli és távoli falvakból egyaránt processzióval érkezett ide 2-3 héten keresztül és az itt álló fát szabályosan megfosztották a kérgétől. A zarándoklatoknak azonban hamar vége szakadt, ugyanis mind a hatóságok, mind az egyház egyaránt keményen felléptek ellene.

20 Hasonló történetekre a legutóbbi fél évszázad is szolgáltat példát, elegendő a hasznosi esetre utalnunk.

21 Mindezeknek ismeretében nem meglepő, hogy a csodaforrásoknak tartott szent kutakhoz a közösségek papjaik nélkül zarándokoltak, annak gondozását önként, egyházi támogatás nélkül vállalta, végezte a hívek sokasága, sőt, sok esetben ügyeltek arra, hogy a hivatalos egyház minél kevesebbet tudjon ezekről a szent helyekről és az ide vezetett zarándoklatokról. Ez magyarázattal szolgál arra is, hogy miért található olyan kevés írott anyag ezekre a szent kutakra, valamint a velük kapcsolatos vallásos szokásokra vonatkozóan. Több jeles búcsújáró hely hasonló, vagy közel azonos történetű, amelyek kegyhellyé csak kitartó küzdelem árán válhattak. Térségünkben több olyan szentkút is található, amelyeknek vize gyógyító erejű. Egy részük Mária-jelenést követően vált szent kúttá, míg másik csoportjuk esetében jelenések ugyan nem történtek környezetükben, de csodálatos gyógyulás igen. Közülük azonban egyházi közbelépés miatt egy sem vált zarándokhellyé, sőt, nem egy szakrális tartalmát mára elveszítette, csupán csak a földrajzi név emlékeztet az eredetére. Ilyen csodaforrás hírében állt a devecseri szentkút, ahol