Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - S. Lackovits Emőke: Megszentelt helyek, gyógyító és csodaforrások a Veszprémi Római Katolikus Egyházmegyében, különös tekintettel a Bakonyra és a Balaton-felvidékre

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. képességétől függ.

3 Mivel a terület felszíni vizekben nem gazdag, ezért a felszín alatti vizek különösen nagy szerepet játszottak az itt élő közösségek életében.

4 Valójában kétféle felszínre törő vízről beszélhetünk a területen: az egyiket a talajvízforrások alkotják, amelyek a felszín alatt mélyen elhelyezkedő, különböző, nem összefüggő talajvízszintek vizét viszik a felszínre, utánpótlásukat a csapadékból, a patakvizekből vagy a karsztvízből nyerik, míg a másik a felszín alatti sziklavizekből vagy karsztvizekből táplálkozik.

5 Valamennyi hideg, kiváló minőségű vizet jelent, amelyek többnyire bőségesek is, erdőkben, hegyoldalakban találhatók az esetek döntő többségében. Az 1894. évi Földrajzi Közleményekben Hanusz István a történelmi Magyarországon 388 kút nevű helyet vett számba, amelyek közül 39 Zala, 15 Veszprém, 12 Somogy megyékben, vagyis a Veszprémi Egyházmegye területén volt megtalálható, amelyek az összesnek 39%-át jelentették. A kutak nagy számát és a 12 vármegyében megtalálható szent kút megnevezéseket, a velük kapcsolatos csodákat az ásványvizek különösen nagy számával és azoknak különféle gyógyhatásával magyarázza.

6 A vallásos néphagyomány bizonyos forrásokat, kutakat, szent kútként ismer, amelynek indoklását ritka kivételtől eltekintve meg is fogalmazza. A szent ebben az esetben is teljes értelmében összetett kategória, amely racionális és irracionális alkotóelemekből áll. Mint jelenségről, tanúskodnak róla rendkívüli történések, események, személyek, találkozások, tettek. Olyan jelek, amelyek alkalmasnak bizonyultak a szent érzésének kiváltására, mint a fenséges, félelmetes, hatalmas, a feltűnő, megdöbbentő, különös, titokzatos - írja és hoz rá példákat Rudolf Otto.

7 Mindezek értelmében magyarázatot kapunk az általunk vizsgált jelenségre is, amelyben a racionális és az irracionális, a titokzatos, a különös egyszerre megragadható, ugyanakkor elkülöníthető. Az egyházmegye és ezen belül a két földrajzi kistáj szentkútjai a következő csoportokba sorolhatók: 1. Zarándokhelyeken lévő szent kutak 2. Mária-jelenés eredményeként született, gyógyító erejű szent kutak 3. Csodás gyógyulással kapcsolatban létrejött szent kutak 4. Megszentelt hely közelében (templomrom, kolostor rom, felszentelt harang, kereszt) vagy helyen felfakadt források 5. Búcsús zarándokutak mentén lévő források 6. Valamely szent tiszteletére elnevezett forrás 7. Bő, kiapadhatatlannak vélt vize miatt áldásnak mondott, ezért szentnek tartott források Mindezen eltérő eredetű csoportokat jelentő szent kutak három fő változatba tovább csoportosíthatók. Kettő azonos az Imre Mária által megállapítottakkal (I. kegyhelyek szentkútjai; II. csodatévő erejű, gyógyító források vagy gyógyító 220