Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - S. Lackovits Emőke: Megszentelt helyek, gyógyító és csodaforrások a Veszprémi Római Katolikus Egyházmegyében, különös tekintettel a Bakonyra és a Balaton-felvidékre

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. S. Lackovits Emőke Megszentelt helyek, gyógyító és csodaforrások a Veszprémi Római Katolikus Egyházmegyében, különös tekintettel a Bakonyra és a Balatonfelvidékre Köztudott, hogy а víz az élet jelképe, a teremtés forrása. A vízzel való leöntés újjászületést, megújhodást, megtisztulást jelent, így a víz egyszerre jelképezi a kegyelem kútforrását - hangsúlyozta Bálint Sándor.

1 A legősibb kultuszhely a forrás, a kút, a belőle fakadó vízzel, amelynek gazdag szimbolikája nemcsak a keresztény vallást, hanem a pogány kultuszokat, a kereszténység előtti hitvilágot, mitologikus felfogást egyaránt jellemezte — mutatott rá L. Imre Mária a Pécsi Egyházmegye szakrális tájaival foglalkozó tanulmányában.

2 Nem véletlen tehát, hogy a szakrális tájban lévő kutak, források vizét a népi vallásosság különböző indítékok alapján szentnek tekintette, szentnek nevezte és így használta, egyik legfontosabb kultuszhelynek tartotta. Ezek nemcsak rituális megtisztulást szolgáltak, hanem gyógyító erővel rendelkeztek, amiről csodák tanúskodnak. Ezt jelzik környezetükben a hálát kifejező emlékek: offerek, ruhadarabok, hajtűk, mankók, hálatáblák. Vizüket szentelményként kezelték. Valamennyi szentkút kialakult vonzáskörzettel rendelkezett. Míg a búcsújáróhelyek szentkútjait többnyire a búcsúk alkalmával keresték fel, addig a gyógyító forrásokat egyénileg és szervezetten egyaránt, általában kevésbé meghatározott alkalmakkor látogatták. Bár összehasonlító adataim az egész Kárpát-medencéről jelenleg még nincsenek, azonban az egykor négy, ill. három megyét magában foglaló Veszprémi Egyházmegye területéről 46 szentkútról, forrásról van tudomásom. (A Pécsi Egyházmegyében összesen 30 szentkút ismert.) E bőség okát az ökológiai adottságokban kereshetjük egyrészt, másrészt pedig történelmi-lélektani indítékokban. A víz nemcsak jelképesen, de valóságosan is az élet alapja, forrása, amely az emberi letelepedést elsőrendűen befolyásolta. A vizsgált területen a földtani sajátosságok szerint vízzáró rétegek és jó víztározó képességgel rendelkező rétegek egyaránt megtalálhatók. A két különböző réteg találkozási pontjánál fakadnak fel a források, amelyeknek vízmennyisége a csapadéktól és az adott réteg víztartó 219