Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Vass Erika: A lélek színeváltozása a csíksomlyói búcsú példáján keresztül

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. kegyelmeiből! S akkor édesanyámnak adtam át, s hoztam egy kicsi szent család képet, azt s a búcsú ágat.. .s aztán a búcsú ágat odategyük vagy a szentkép mellé vagy a falvédőn emígy az ágyba vagy egy vázába, s mikó nyárba nagy idő [vihar] van, azt a búcsúágat betegyük egy kicsit belőle a tűzbe. Én szokok tenni a veteményekbe es." 2. Gyimesi fiatalok Amikor rádióban, televízióban a gyimesi keresztaljákról szólnak, vagy újságban, képeslapon fényképet közölnek róluk, akkor mindig úgy ábrázolják őket, mint ahogy eddig írtam róluk: az aszkézis, a lemondás jellemzi őket, és a jelenvalótól elszakadva imádságaikban Istenhez fordulnak. Ugyanakkor ennél sokkal árnyaltabb a kép. A második csoportba azokat a gyimesieket sorolom, akik részt vesznek a négynapos zarándoklaton, gyalogosan teszik meg az utat, ám abban elsősorban nem Krisztus kálváriájának követését látják, hanem egy erőpróbát, kirándulást, vagy ahogyan egy tizenéves lány fogalmazott: „bulit". így például társaihoz hasonlóan az a gyimesbükki fiatalasszony, akiknél laktam, nem vállalta, hogy péntek éjszaka Gyimesfelsőlokon, vasárnap éjszaka pedig Gyimesközéplokon idegeneknél aludjon, hanem a nap végén autóval hazavitték. Péntek este - miután a keresztaljával énekelve, imádkozva megtette az utat Felsőlokig —, a családdal együtt megnézte két szappanoperának az aktuális részét az egyik magyarországi adón. Másnap reggel pedig, amikor visszavittek bennünket Gyimesfelsőlokra, ahonnan a menet tovább indult Csíksomlyóra, az autós magnóban napjaink egyik divatos magyar együttese szólt. Majd amikor kiszálltunk az autóból, csatlakoztunk az éppen rózsafüzért imádkozó hívekhez. Szombat éjjel a fiatalasszony és társai egyikük csíkszeredai lakásában aludtak, hogy másnap megtisztálkodva, kipihenten induljanak haza. A templomi virrasztást nem várták meg, a kegyszoborhoz nem tértek be, és a napfelkelte várása sem motiválta őket. Távolmaradásukat azzal indokolták, hogy korábban már jártak ott. Számukra a lemondáshoz elegendő a gyaloglás, amit a Szűzanya iránti tiszteletből vállalnak: „Annyi jót kapunk tőle minden percben, hogy ennyit fel lehet érte áldozni. Meg a hagyomány is. Lassan a gyermekek is beleszoktak. Míg kicsik voltak ültek autóba, de most keresztutat jártak. " Beszéltem olyan huszonéves fiatalokkal is, akik a zarándoklat miatt jönnek haza csíkszeredai vagy sepsiszentgyörgyi munkahelyükről, de részvételük okaként elsősorban azt nevezték meg, hogy együtt lehetnek barátaikkal, ismerőseikkel. Ezért útközben is inkább egymással beszélgetnek, tréfálkoznak, és nem az éneklésre koncentrálnak. Előfordulnak olyan résztvevők is, akik útközben süteményt esznek, dohányoznak, vagyis a böjtöt, az önként vállalt testi szenvedést 213