Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Szőcsné Gazda Enikő: Az elkeresztelés

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Szőcsné Gazda Enikő Az elkeresztelés Sepsiszentgyörgytől körülbelül 20 km-re fekszik Mikóújfalu, Háromszék egyik vegyes lakosságú települése. A falu a Mikesek által működtetett bükszádi üvegcsűr megnyitásakor, vagyis 1763-at követően telt fel idegen eredetű vendégmunkásokkal. 1821-ben Cs. Bogáts Dénes adatai szerint fogarasföldi román hamuzsírfőzők és favágók telepedtek le itt és a környező falvakban.

1 Arról is tudomásunk van, hogy német bevándorlók is érkeztek ide, hogy az üveggyártás technológiáját műveljék és erre megtanítsák a helybelieket. A cigányok szénégetéssel foglalkoztak a környező erdőkben, munkájuk úgyszintén az üveggyár működtetéséhez volt fontos. Egy 1940-es felmérés szerint számuk már ekkor meghaladta a százat, tehát jelentős népcsoportnak számítottak a falun belül.

2 Az olaszok bevándorlása a XIX. század végén nyert nagyobb lendületet, amikor a vasút megnyitásakor Zuliani Antal és Péter, Kraighero Péter valamint Bosin több kőbányát nyitott a Málnás-Bükszád közti hegyekben. Az olasz kőfaragóknak a XX. század elején még külön közösségeik voltak a falun belül: külön táncmulatságokat, összejöveteleket szerveztek, és tevékenyen résztvettek a római katolikus templom felépítésében.

3 Napjainkban három felekezet él a faluban. A legnagyobb a száma a római katolikusoknak, őket követik számban a reformátusok, legkevesebben az ortodoxok, vagyis a görög keleti vallásúak vannak. Ok átkeresztelt görög katolikusoknak tekinthetők. A falu ma egységesen magyarajkúnak tekinthető, bár a nevek még mindig elárulják a vegyes származást. 1883-ban a háromszéki sajtóban már kiemelik, hogy „Mikóújfalu oláhjai egészen elmagyarosodtak."

4 1917 április 4-én, a román betörés elleni tiltakozásként „lélekemelő ünnepség" keretében 1700 mikóújfalusi elmagyarosodott román hagyta el vallását és tért át a római katolikus hitre.

5 A sok népcsoport egymásra hatása tehát nagyon jelentős volt az idők folyamán. Ez a szokásvilágon is jól lemérhető. Tekintettel arra, hogy valamennyi nép hozott magával valamilyen szokást, Mikóújfalu ma Háromszék hagyományokban gazdag településeinek egyike. Persze, az etnikai keveredés miatt ma már csaknem lehetetlen elkülöníteni, hogy melyik szokáselem honnan származik. E tanulmánynak nem is célja az, hogy eredet-nyomozásba kezdjen. Csupán egyetlen szokást szeretnék részletesebben ismertetni, amelynek napjainkban már csak nyomait lehet fellelni, és amelyet ma néhány idősebb rendű asszonyon kívül, egységesen hülyeségnek, babonának tartanak a helybeliek. Az elkeresztelésről lesz tehát szó, amelyet utoljára az 1970-es években alkalmaztak az itt lakók. A rítus 187