Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Balázs Lajos: A gyermekágyas szabadulásának és az újszülött beavatásának csíkszentdomokosi rítusa

- Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. tartozás vágyára gondolok, ami, Eliade értelmezésében, épp a kereszt szimbolikája által szent tér és egyben „a Világ Közepe".

22 Egy faluközösségen belül felállított kereszt valamikori, valamiféle térfoglalás emléke, tehát mítosza van.

23 Egy közösség, egy területet, elvben, egyszer foglal el, de a hajdani foglalók/mindenkori védelmezők közösségét folytonosan újítani kell, ami egyben a fennmaradás egyik titka. Ezért a térfoglalás tettét rituálisan folyton meg kell ismételni, ami által létrejön az első foglalók és az utódok titkos kötődése, spirituális szövetsége, akár kis térségek szintjén is. Én ezen a ponton érzem és látom a domokosi szabadulás- és beavatás rítusának korszerű, hozzánk szóló üzenetét. A szabadulni menő asszony „megtisztulással és vezekléssel"

24

(a már idézett Sumner szavai) vissza kell kerüljön a közösség sorába, és ezt rítussal hozhatja nyilvánosságra. Egyben csecsemőjét jelképesen beavatja abba térbe: a kereszt jelölte tér szellemi körébe, emberi közösségébe, hogy odatartozónak számítson. Az útszéli kereszttiszteletnek, áhítatnak nagy és bensőséges múltja van a magyar parasztság körében is, ami egyértelműen megerősíti előbbi feltételezéseimet. Az útszéli keresztek „lényegében az egyházi liturgikus cselekmények állandó színhelyein kívül állnak..., a népi vallásosság természetes részét alkotják."

25 Részben más szempontból is tekintve, Jung így fogalmaz: „A kereszt olyan sokatmondó szimbólum, amely az érzelmek, eszmék és szempontok sokaságát fejezik ki."

26 Adat van arra, hogy „a Székelyföldön 1762-1764 között a határőrség felállítása elleni tiltakozás, illetve az áldozatok emlékére emeltek kereszteket (...) A kőkeresztek legarchaikusabb formáit ma Erdélyben, a volt Csík megyében találjuk,"

27 írja Tüskés Gábor. A kereszthez tehát összetett vallásos és rejtőző történelmi viszonyulás, és ezen az alapon mély érzelmi összefonódás tapasztalható,

28 így nem véletlen, hogy a szabadulás és beavatás színhelye, spirituális tere is volt. Jegyzetek 1 Máshol az avatás szó használatos. Vö. Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén. Debrecen, 1986. 208. Magyar Néprajzi Lexikon. 1. Budapest, avatás Pócs Éva: Néphit. In: Magyar Néprajz. 1990. VII. 630. 2 A születési szokásoknak két főszereplője van: a rítusok kronológiájában hol az anya, hol az újszülött kerül főszereplői státuszba. 3 Kapros M. i. m. 208-210. Kapros Márta: Születés és kisgyermekkor szokásai, in: Magyar Néprajz. 1990. VII. 29; Pócs É. i. m. 630. 4 Bálint Sándor: A parasztélet rendje. Népszokásaink. In: A magyar nép. Budapest, 1943. 208-209. 5 Mózes III. könyve 12. 6 Pócs É. i. m. 630. 7 Mózes uo. 183