Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Balázs Lajos: A gyermekágyas szabadulásának és az újszülött beavatásának csíkszentdomokosi rítusa

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 8 Mózes III. könyve 12. 9 Sumner írja, hogy „a zsidók úgy tartották, hogy a közösülés és gyermekszülés tisztátalanná tesz, tehát ezeket az aktusokat megtisztulással és vezekléssel kell jóvátenni." Sumner, William Graham: Népszokások. Budapest, 1978. 594. Még azt is írja, hogy „a tisztátalanság képzete rituális természetű," és hozza teszi, hogy „nem teljes egészében irracionális, értelmet kölcsönöznek neki a fertőző betegségek..." Sumner, W. G. i. m. 761. 10 MNL 3 körüljárás 11 Pócs É. i. m. 619. 12 Jankovics Marcell: Mély a múltnak kútja. Debrecen, 1998. 253. 13 Jelképtár 1995. 128. 14 Balázs Lajos: A haldokló megkerítése a lélekmentés pogány és keresztény rítusa Csíkszentdomokoson. In: Lélek, halál, túlvilág. Budapest, 2001. 261-267. A szentdomokosi megkerítés rítusához négy hasonló adatot találtam, olyan formában, hogy a halottat, a ravatalt, a halott házát járják körbe égő gyertyával: Kunt Ernő: Az utolsó átváltozás. A magyar parasztság halálképe. Budapest, 1987. 115.; Jung Károly: Haláljóslás és a halál előjelei a jugoszláviai magyarság hagyományaiban. In: Előmunkálatok a magyarság néprajzához 10. kötet. Budapest, 1982. 127.; Dobossy Ilona: Halál. In: Ujváry Zoltán (szerk.): Szokások és hiedelmek a Hangonyvölgyben. Debrecen, 1989. 118.; Virt István: Halottal kapcsolatos szokások és hiedelmek Zoboralján. In: Hoppal Mihály (szerk.): Folklór Archívum 17. Budapest, 1987. 33-34. A MNL és a MN viszont nem említik. 15 Balázs L., i. m. 266. A helyiek szóbéli kommunikációja alapján a megkerítés állapotjelző rítus is. Ui. az érdeklődő kérdésére: „Hogy van a beteg?", a beteg állapota szerint így is válaszolhatnak: „Már megkerítették". 16 Jaífé, Aniela: A vizuális művészetek szimbolizmusa. In: Jung, С.

G.: Az ember szimbólumai. Budapest, 1993. 240-241. 17 Balázs L., i. m. 266. 18 A kör ősvalónk szimbóluma, „mely magába foglalja az ember és a teljes természet kapcsolatát." Jaífé, A. i. m. 240. 19 Jaífé, A. i. m. 244. Szintén Jaífé mondja, hogy „a mandalák gyakran igen merész kísérleteket tesznek látszólag kibékíthetetlen ellentétek egybevetésére - egyesítésére és reménytelenül nagynak tűnő szakadékok áthidalására." i. m. 124. 20 Eliade, Mircea: A szent és a profán. A vallás lényegéről. Budapest, 1987b. 58. 21 Eliade, M., i. m. 60. 22 Vö. Eliade, Mircea: Misztikus születések. Budapest, 1999. 238. 23 „A spanyol és portugál konkvisztádorok Jézus Krisztus nevében vették birtokukba az általuk felfedezett és leigázott szigeteket és földrészeket. Cselekedetük igazolására keresztet állítottak (kiemelés általam), ám ezzel föl is szentelték az új országot: a kereszt fölállítása a keresztelést (a teremtő cselekedetet) ismételte meg, s ez egyenlő az »új születéssel.«" Eliade, Mircea: Az örök visszatérés mítosza. Budapest, 1998. 26-27. 24 Ezt a funkciót tölti be az ima, a katolikusoknál a gyónás. 25 Tüskés Gábor: Utószó. In: Olasz Ferenc: Dicsértessék. H. n. 1989. oldalszám nélkül. 184