Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Balázs Lajos: A gyermekágyas szabadulásának és az újszülött beavatásának csíkszentdomokosi rítusa

- Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Balázs Lajos A gyermekágyas szabadulásának és az újszülött beavatásának csíkszentdomokosi rítusa A rítus lokalitásbeliségének nyomatéka némi magyarázatra szorul: nem tagadja mások hasonló rendeltetésű rítusait, de jelzi, hogy itt valami másképpen történik. Szentdomokos egy olyan egyedi tanú, aki ebben a tekintetben is olyat őrzött meg szokásaiban, rítusaiban, emlékezetében, amit más nem, vagy csak kevésbé. Szentdomokoson beavatás, kiszabadulás, felszabadulás szinonimák is ismertek

1 arra a sajátos rítusra, ami az egész születés szokásrendjének keretében kettős irányultságú: elsődlegesen a gyermekágyas anyára irányul, de nemcsak. A szakmai köztudatban az áll, hogy a keresztelő az újszülött beavató rítusa, a szabadulás az anyáé.

2 Ha a magyarság ide vágó szokásait tekintjük át, akkor az anyává avatásról, a gyermek bemutatásáról, templomi, de papi segédlet nélküli rítusról, ugyanakkor papi áldásról, asszonyi megtisztulásról, az anya tisztátalanságának feloldásáról stb. olvashatunk.

3 Mi a szellemi, lelki háttere, szubsztrátuma a szabadulás rítusának? Tagadhatatlan, hogy a vágy: szakítani a spirituális — ma azt mondanám: konvencionális - tisztátalanságtól. Bálint Sándor írja, hogy „a terhes asszonyt a néphit, de általában minden vallás kultikus szempontból »tisztátalannak« tartja." Továbbá azt is, hogy „általánosnak mondható hiedelem, hogy a gyermekágyat Szűz Mária példájára hat hétig kell feküdni."

4 A szülő asszonyról alkotott eme felfogás gyökerei bizonyára a Bibliáig nyúlnak. Mózes III. könyve, a Gyermekágyas törvénye cím alatt így szól: „Ha az asszony lebetegszik és fiat szül, tisztátalan legyen hét napig.. .Azután harminchárom napig maradjon otthon a vértől való tisztulás miatt; semmi szent dolgot ne illessen, a szent helyre se menjen be, míg el nem telnek az ő tisztulásának napjai."

5 A gyermekágyas asszony „tisztátalansága" tehát tiltja az asszonyt 40 napra a társadalmi élet, az otthoni tevékenység néhány területéről, ahogy Pócs Éva fogalmaz „kirekeszti őt a normális, mindennapi tevékenységek gyakorlásából."

6 Ennek következtében a gyermekágyas egész tilalmi rendszernek van alávetve. A szabadulás, az én szentdomokosi észleléseim szerint egyféle menekülés, csendes, ]77