Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/II. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

IV. Vallásos népszokások - Olosz Katalin. Unitárius iskolások karácsonyi és húsvégi veszekedő versei

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Harmadik fiú (Eléjön) Szérusztok, homilusz Már én is itt vagyok. Úgy fázik a lábam, Hogy szinte megfagyok. Mióta utaztam, Azóta megláttam, Hogy egy bolha mint fut Egy báránycímerrel, Ugyan poroz az út. Megszólítom s mondom: Add ide azt a húst, Öljön meg a hurut. De megtér a szókra Feltátja a száját, Mutogatni kezdi Fekete agyarát; Mint egy lator tigris Úgy hányja j'az farát. „Hallod e, hallod e, Kutyafortéjj, mater! E húst tőlem könnyen El nem veszed, fráter. Álljon elé ojjan, Mint te vagy huszonöt Mégis meglátom majd Mejjik lesz a győzött. Első fiú: Ezen tréfák után Már még egyet szólok, Ha engem e házból Ki nem hajtanának: Áldja meg az Isten Mindennemű részét Ezen szent ünnepnek, Elejét, közepét, Lelki csendességben, Hogy érhessék végét. (Kányád. In: Mailand Oszkár: Népköltészeti gyűjtés. 1907-1908. Kézirat. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára, Budapest. Jelzete: EA 01944/A. 565-568.) VI. Első fiú: Húsvét ünnepekre Most jött egy zsidó pap, Az azt mondja, hogy ott Ojjan hosszú egy nap, Hogy egy kaszás egy nap Száz forintot es kap, Kétszáz vékás földet Egy arató lecsap. Második fiú: Látom jó pajtásom Hogy az eszed jól jár, Ország hazugjának Beállani nem kár. Első fiú: Meggyúlt itt közöttünk Egy ezüst kemence, Mégsem éghetett bé Az én erszényembe. Második fiú: Zsidóország nyilván Sok embernek káros Mert ott nagy gonoszság Nagyobbal határos. Egy szóval kimondjam: A rossz rosszal páros. Félek, hogy hirtelen Elsüllyed a város.